Kezdőlap

Rimler Gyula,

cs. és kir. nyug. udvari és miniszteri titkár a külügyminiszteriumban, szül. 1847-ben Apponyi György gróf kis-kondorosi pusztáján Békésm., hol atyja R. Pál jószágigazgató volt;: a gymnasium VI osztályát Szarvason, a VII. és VIII. Pozsonyban járta; a jogot két évig Pesten, egy-egy évig Bécsben és Párisban hallgatta; ezután Farkas földbirtokosnál, kivel Párisban ismerkedett meg, nevelősködött, mikor b. Wenckheim Béla pártfogásával a külügyminiszteriumba jutott, a hol szépen haladt; azonban könnyelműsége miatt elbocsátották hivatalából és erre Bécsből hazatért Magyarországba. Budapesten a függetlenségi képviselőknél keresett összeköttetést s leginkább Eötvös Károlylyal, Károlyi Gáborral és Pázmándy Dénessel barátkozott, a kinek ajánlatára később Párisba költözött. Ott Madame Adam Revue Nouvelle cz. lapjánál nyert fordítói alkalmazást. Párisban érlelődött meg benne a magyar-orosz-franczia szövetség eszméje. Többször jött ezért Budapestre és nagyban tárgyalt a függetlenségi politikusokkal. Ezután a cseh pánszláv comité szolgálatába lépett és mint politikai ügynök szerepelt. Meghalt 1905. febr. 7. a bécsi kórházban.

Sensatiós czikkei a Pesti Naplóban jelentek meg.

Munkái:

1. Nyilt levél Kossuth Lajos nagy hazánkfiához. Bpest, 1894.

2. A franczia-orosz-osztrák-magyar szövetség szükségessége. Titkos diplomatiai tárgyalások Delcassé Franciaország külügyminisztere és magyar hazafiak között (1899-1901). Ugron Gábor eredeti leveleivel. Írta és a franczia eredetiből ford. a szerző. U. ott, 1901.

3. Ő kir. felsége I. Ferencz József Magyarország apostoli királyához legalázatosabb nyilt levél. U. ott, 1903.

Pesti Napló 1894. 230. sz. (Atyja levele, fiának életrajzával).

M. Könyvészet 1901. 26. sz.

M. Állam 1905. 32. sz.

Vasárnapi Ujság 1905. 7. sz. (Nekr.).