theologiai doktor, pannonhalmi főapát, csász. kir. tanácsos, a Szent István-rend lovagja, a «kath. religió»-ról cz. római akadémia tagja, szül. 1793. márcz. 23. Esztergomban, a gymnasium végeztével 1811. okt. 31. a szent Benedek-rendbe lépett; a bécsi egyetemen a theologiát hallgatta s 1818. szept. 8. felszenteltetett. 1819-19. tanulmányi felügyelő volt Győrött, 1819-től a pozsonyi főgymnasiumi tanára, 1822-től 1830-ig Pannonhalmán az egyházjogot és történelmet adta elő, 1830-39-ig kőszegi gymnasiumi igazgató s a rendház főnöke, 1839-42-ig pedig a pozsonyi akadémia hittanára volt. 1842-ben választatott meg pannonhalmi főapáttá, mely méltóságában 23 évig működött. Meghalt szélütés következtében 1865. márcz. 8. Pannonhegyen.
Munkája: Dal, melyet főm. herczeg Rudnay Sándor urnak beiktatására szentelt. Esztergom. 1820.
Kézirati munkái: Közönséges házassági egyházi törvény, alkalmaztatva a magyar ker. katholikus anyaszentegyházra 1832-36. 4rét 3 kötet; A szent Márton püspökről czímzett pannonhegyi sz. Benedeki főapátság eredete Magyarországban 1860. 4rét: Scythák, hunnok, magyarok történelme 1862. 4rét.
M. Sion 1865. 240. l. (Nekr.).
Figyelő VI. 1879. 390. l.
Scriptores Ordinis S. Benedicti. Vindobonae, 1881. 377. l.
Zelliger A., Esztergomvármegyei írók. Bpest, 1888. 183. l.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.