theologiai doktor, beszterczebányai püspök, szül. 1825. febr. 4-én Esztergomban; gymnasiumi tanulmányait itt és mint az Emericanum növendéke Pozsonyban végezte. 1840-től a bölcseletet Nagyszombatban, a theologiát 1842-tő Bécsben hallgatta. Pappá szenteltetett 1848. jún. 21. A beteg dömösi plébánost segítette egy ideig, azután káplán volt Patakon és 1849-től Budán a Krisztinavárosban, hol a város ostroma alatt is jelen volt. 1850-ben tanulmányi felügyelő lett a bécsi Pazmaneumban. Az 1852-53. tanév végétől az egyháztörténelem és jog tanszékén működött az esztergomi papnevelőben; egyszersmind házasságvédő és zsinati vizsgáló volt. 1860-ban pazmaneumi aligazgató, majd ideigl. igazgató, egyszersmind pápai t. kamarás is lett. 1867. márcz. 16. pozsonyi kanonokká neveztetett ki. 1868. márcz. Rudolf trónörökös, Gizella és Klotild főherczegnők magyar nyelv- és irodalomtanára és 1870-ben Üdvözitőről nevezett lekéri valóságos apát lett. 1876. jan. 17., midőn a trónörökös és főherczegnők tanítását befejezte, a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. 1889. április 28-án pozsonyi városi plébánosnak választatott meg. 1892-ben a pápa házi főpapjai közé sorozta. 1893. máj. 23. beszterczebányai püspökké nevezte ki a király. 1898-ban ülte áldozópapságának 50 éves évfordulóját, mely alkalommal a király a Ferencz József-rend nagykeresztjével és sajátkezű üdvözlő levelével tüntette ki. A történelmi társulat alapítója 165 frttal. Meghalt 1904. jan. 134. a garamszentkereszti kastélyában.
Czikkei az 50-es évek elején a Religióban papi nevelésről s egyéb napi kérdésekről, (1853. I. Töredékeszmék a kegyszerfélékről); a Családi Lapokban (1853. Dömös, történelmi adatok után); az István bácsi Naptárában (1856. Esztergom); a Pázmány-Füzetekben (1857, 1859. egyházi beszédek); a M. Államban (1884. a pozsonyi közművelődési egyesület ülésén tartott elnöki beszéde); a Vasárnapi Ujságban (1896. 51. sz. Rudolf trónörökös neveltetéséről); az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Egyházi beszéd szent István király ünnepére. Mondotta Bécsben 1861. Kisasszony hava 25. a nt. Kapuczinus atyák templomában. Bécs, 1861.
2. Historia collegii Pazmaniani, quam ex tabulariis conscripsit. U. ott, 1865. (A bécsi egyetem 500 éves jubileuma alkalmából. Ism. M. Sion.)
3. Egyházi beszéd, melyet szent István, Magyarország első apostoli királyának ünnepén Bécsben a nt. Kapuczinus atyák templomában 1865. kisasszony hava 20. mondott. U. ott, 1865.
4. Capitulum insignis ecclesiae collegiatae Posoniensis ad S,. Martinum ep. olim SS. Salvatorem. Instar manuscripta. Posonii, 1880.
5. Adalék a Magyar Sion 1880-iki évfolyamához. U. ott, 1881. (Előbbeni munkája megtámadtatván Knauz Nándor által a M. Sionban, írta ezen védelmet; erre Knauz válasza. Bpest, 1881.)
6. Geistliche Antrittsrede gerichtet aus Anlass seiner feierlichen Installation and die Gläubigen seiner Diöcese am 14. September 1893. U. ott.
7. Egyházi beszéd, melyet ünnepélyes beigtatása alkalmából megyéje híveihez intézett. 1893. szept. 14. U. ott,
8. Az esztergomi nagyboldogasszony... Beszterczebánya, 1900.
Némethy Lajos, Dicsbeszédek. Bpest, 1881. 21., 22. l. és Series Parochorum. Strigonii, 1894. 896. l.
M. Sion 1886. 842., 1890. 263. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Századok 1892. 117. l.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 437. l.
Képes Családi Lapok 1893. 26. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1893. 155. sz.
Vasárnapi Ujság 1893. 24. sz. arczk., 1904. 3. arczk. 4. sz. (Nekr.)
Pallas Nagy Lexikona XIV. 578., XVIII. 509. l.
Budapesti Hirlap 1898. 175., 1904. 14. sz.
Beszterczebánya és Vidéke 1898. jún. 30. (Külön kiadás).
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 25. l.
Uj Világ 1902. 42. sz. arczkép.
1904: M. Állam 10. sz.