m. kir. tanfelügyelő, szül. 1839. január 11. Módoson (Torontálm.); 1853-ban már a tanítói pályán volt. 1854-ben a verseczi képzőintézetben tanult, aztán ismét tanító lett. 1868-69. br. Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter Németországba küldte a tanítóképző-intézetek tanulmányozására. 1869-73. a budai tanárképző-intézetben tanárkodott. Ez időtől fogva 1889-ig pusztán a paedagogiai irodalom művelésével foglalkozott. Ekkor vasvármegyei tanfelügyelő lett, honnét 1890. Szolnok-Doboka vármegyébe helyezték át; 1892-től tolna vármegyében, 1900. Mosonmegyében volt tanfelügyelő; jelenleg ugyanaz Hontmegyében. R. sokat tett a tanítói állás erkölcsi s anyagi emelése érdekében; a tanítók különösen ezt a munkásságát akarták jutalmazni, midőn működése huszonötödik évfordulója alkalmából gyűjtést eszközöltek és e gyűjtésből a főváros budai részén értékes telket szereztek számára. Legtöbb hatása a tanítóságra az általa szerkesztett Paedagogiai Szemlének volt, mely az egyesületi életben (a tanítói egyesületek szövetsége, iskolajog) és nyomokat hagyott.
Czikkei a Néptanítók Lapjában (1871. Diesterweg Adolf, A balatonfüredi szeretetház egy évi fennállásának ünnepe); a M. Paedagogiai Szemlében (1880. Simay István, Péterffy Sándor, Göbel János György, Bánfi János, 1881. Vas Mátyás, Márki József, Schneider István, Hudák Ágost Ede, Uhrl Józsa, Komócsy József, 1882. Kiss Áron, Sretvizer, Frim Jakab, Szilvágyi Károly, 1883. Popovics J. István, Táncsis Mihály, 1884. Berzeviczy Albert, 1885. P. Szathmáry József, Jókai Mór, 1886. Zichy Antal, Trefort Ágoston, Vajdafy Ernő, 1887. Schvarcz Gyula, Várady Károly, Ballagi Mór, Felméri Lajos, Schmidt Boldizsár, 1888. Bitter Péter, Márki József és Gönczy Pál életrajza és fénynyom. arczképeik, Trefort Ágoston emlékezete); a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1886. Az egyház autonomiája és az iskola szabadsága kérdéséhez); rendes munkatársa volt a Népnevelők Lapjának, a M. Lexikonnak, a Dittes Paedag. Jahresberichtjének és a Lüben földrajzának; írt a következő hirlapokba, szaklapokba és folyóiratokba: Pesti Napló, Reform, Autonomia, Napkelet-Pester Llyod, Hon, Független Polgár, Néptanítók Lapja, Népnevelők Lapja, Magyar Néptanító, Néptanoda, M. Paedagogiai Szemle, Magazin für die Literatur des Auslandes stb. Czikkeinek száma meghaladja a kétezret.
Munkái:
1. Vezérlapok a néptanító számára a «Pučelnica» cz. bolgár nyelvű ABC-és könyvhöz. Bolgár és magyar szöveggel. Buda, 1869.
2. Tanodai szervezés. Az 1865-68-ki törvények 38. czikkelyének foganatosítása és alkalmazása. Pest, 1870. (Ism. Néptanítók Lapja 1869. 716.)
3. Vezérlapok az ábécés könyv kezeléséhez. Buda, 1870.
4. Jankó a festész. Elbeszélés a nép és ifjúság számára. Schmidt Nándor után. Pest, 1870. (Corvina-társaság kiadványa.)
5. Az országos közoktatási tanács ügyében dr. Pauler Tivadar magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett emlékirat a budai tanítóegylet részéről. U. ott, 1871.
6. Tanférfiak szózata. A budai tanítóegylet programmja és bizalmi felirata. Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerhez. U. ott, 1871.
7. Politikai hitvallás. Programm. Budapest, 1875.
8. Lehrplan... U. ott, 1877. (Ism. Néptanítók Lapja 420. l.)
9. A hülyék neveléséről és ápolásáról. U. ott, 1882.
10. Neveléstörténeti irodalmunk. Vázlatos ismertetés, lehetőleg teljes könyvészet. Dr. Kiss Áron életrajza. U. ott, 1882.
11. A magyar iskolajog alapelvei. Dr. Pauler Tivadar 50 éves bölcsészettudományi jubileuma alkalmából kapcsolatban a jubilarius közoktatásügyi kormányzásnak ecsetlésével, életrajzával s irodalmi működése vázlatával. U. ott, 1883.
12. A tanügyi életből. U. ott, 1885.
13. Egyházpolitika a tanügy terén. Tudósítások-, hozzászólások-, felhívások-, nyilatkozatok-, határozatok- és emlékiratokban, intézkedések-, értekezések-, levelek-, rendelkezések- és ujságczikkekben. Szegszárd, 1895. (és Bpest, 1896.)
Szerkesztette az Ungarischer Schulbotét 1868-tól Schwicker Henrikkel, 1873-87-ig egyedül; a Fröbel cz. nevelészeti szaklapot 1871-ben, öt számát (Szabó Endrével együtt); a Freier Bürgert 1874-77.; a Független Polgár cz. politikai napilapot 1874. február 14-től 1875. szeptemberig; a Magyar Néptanító czímű héthavi folyóiratot 1873-74-ben és a Magyar Paedagogiai Szemlét 1880-tól 1888-ig Budapesten.
Németre fordította: a Néptanítók Lapját 1870-73-ban; Molnár utazását Svájczban és Délmagyarországban 1873.; Aigner Alkotmányos Naptárát 1871-ben; magyarra a kereskedelmi kamara ipartörvényjavaslatát stb.
Kiadott egy bolgár helyesírástant, kalendáriumot, olvasókönyvet és kátét.
Álnevei: Sombereki, Krónikás és Szókimondó (a Vahot-féle Napkeletben és a Magyar Paedagogiai Szemlében).
Néptanítók Lapja 1869., 705., 1889. 23., 1890. 273., 1892. 833. l.
Kis Áron, Nevelés- és oktatástörténet kézikönyve. Budapest, 1880. 253. és M. Népiskolai tanítás története 209. lap.
Magyar Lexikon (Somogyi).
Petrik Könyvészete.
Verédy, Paedagogiai Encyclopaedia. Bpest, 1886. 781., 892. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Magyar Könyvészet 1895-96.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 575. l. (Kiss Áron), II. Pótkötet 1904. 527. l.