Jézus-társasági áldozópap és 1773-ban a polgári és katonai építészet tanára a nagyszombati egyetemen; a rend feloszlatása (1773) után nagyváradi kanonok, Barsmegye törvényszéki ülnöke és censor volt. 1805. júl. 19. József nádort üdvözölte, midőn Debreczenből Nagy-Károly felé menet Ér-Semlyén határában lovakat váltott.
Munkája: Materia tantaminis ex primis geometriai elementis et universa architectura militari, ex praelectionibus domesticis... subivit comes Georgius Keglevich de Buzin. Tyrnaviae, 1771. (Nevét Rietaler, Riethalter, Riethaller és Riedthalernek is írták).
Vay László, Német hűség VIII. 1880. 264. l.
Fejér, Historia Academiae 58. l.
Bayer József, A nemzeti játékszín története. Bpest, 1887. II. 302., 308., 309. l. (Censori jelentései).
Szinnyei Könyvészete.
Figyelő VIII. 264. l.