bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia s a Kisfaludy-társaság tagja, Riedl Szende egyetemi tanár és Szumrák Julia fia, szül. 1856. szept. 12. Ladoméron (Barsm.); Budapesten végezte a középiskolát, majd az egyetem bölcseleti karán aesthetikai s irodalmi előadásokat hallgatott Gregusstól, Gyulai-, Heinrichtől sat., s tanári és doktori oklevelet nyert. Egy évig a gyakorló gymnasiumon mint ösztöndíjas tanár működött. Két évig külföldi egyetemeket látogatott (Berlinben, Párisban és Bécsben). 1881. rendes tanár lett a IV. ker. reáliskolánál Budapesten. Többször meglátogatta Olaszországot és beható tanulmányokat szentelt a képzőművészeteknek is. A m. tudom. akadémia 1896 máj. 14. levelező, a Kisfaludy-társaság 1900-ban rendes tagjának választotta. A budapesti tudományegyetem bölcseleti kara 1904-ben meghívta a magyar irodalom rendes tanárának és 1905. jan. kineveztetett. A közoktatási tanácsnak előadó tanácsosa. Irodalomtörténeti kritikai, művészeti és paedagogiai dolgozataival főleg az essay formájában tűnik ki. A Budapesti Szemlének essay-írója; e folyóiratban sok birálatot írt.
Czikkei a Pesti Naplóban (1876. 174. sz. esti k. Petőfi és Béranger, 1877. Kemény Zs. és W. Scott, 187. A Budapesti Szemléről, 1878. 104. Dumas és a férj, 1879. 15. Dumas «Fils naturel»-je, tanulmány, 115. Magyarország a franczia kézikönyvekben, 1880. 118. Szinbírálat, 1881. 263. könyvism. 284. szini kritika, 1898. 346. Zichy Mihály képei Arany balladáihoz); a Budapesti Szemlében (XVI. 1878. Rabelais és kora, írta Neményi Ambrus, ism. XVIII. 1878. Kazinczy Ferencz és a német irodalom és könyvism., XIV. 1879. Daudet Alphons, XXI. 1879. Arany János prózai dolgozatai, ism., XXII. 1880. Madách Imre, XXVII. 1881. A magyar hunmondák, XXIX. 1882. Jókai, A kik kétszer halnak meg, ism., XXX, 1882. Szász K., A világirodalom nagy eposzai, 1883. Egy névtelen levelet a szerkesztőhöz I-VII., XLI. 1885. Brahm, Heinrich von Kleist, ism., XLII. 1885, Greguss-Beőthy, Magyar balladák, ism., LXXIII. 1893. Az egységes középiskola, LXXVI. 1893. A magyar irodalom főirányai, 1900. könyvism., 1903. Bevezetés a magyar irodalomtörténetbe, 1904. A műtermék); az Egyetemes Philologiai Közlönyben, 1880. Madách egy kiadatlan drámájából, György Aladár: Az ősmagyar népeposz nyomai, ism., Peterdy Prém József, Kisfaludy Károly és Irénéje, ism., 1881. Brahm, Das deutsche Ritterdrama des XVIII. Jahrhunderts, 1882. Simogyi kis nyelvtana, Rossberg, Deutsche Lehnwörter, ism., 1886. A magyar irodalomtörténet tanításának anyaga); a Magyarországban (1879. 42. sz. Egy realisztikus szinmű: L'assommoir, dráma 5 felvonásban. Zola után ism., 1800.); a M. Nyelvőrben (1880. Verseghy mint nyelvtudós, 1881. Buda, Még egyszer Budapest, 1882. Kocsi, 1888. Szólások magyarázata, 1889. Magyar nyelvtanítás. 1894. Szent Mihály lova, 1897. Német nyelvhibák a magyarban); a Századokban (1881. Tisza régi neve); az Országos Tanáregylet Közlönyében (1885. A reáliskolai magyar nyelvi utasítások, 1898. El kell-e törölni a reáliskolát?); az Oesterr.-Ungar. Revueben (1892. Paul Hunfalvy); az Akadémiai Értesítőben (1900. Jelentés az 1899. Farkas-Raskó-pályázatról, 1903. Jelentés az 1903. évi Kóczán-pályázatról, 1904. Jelentés a Péczely regény-pályázatról, 1905. Toldy Ferencz emlékezete, felolv., a m. t. akadémia márcz. 25. közülésén); a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (Uj F. 1902. Péterfy Jenő, székfoglaló); az Athenaeumban (1903. A jellemzés eszközei).
Munkái:
1. Kazinczy Ferencz és a német irodalom. Bpest, 1878.
2. Magyar olvasókönyv. A középiskolák számára; térképekkel és illusztratiókkal. U. ott, 1883., 1885. Három kötet. (Lehr Alberttel együtt. I. 4. jav. k. U. ott, 1892. II. 2. jav. k. 1892.)
3. Arany János. U. ott, 1887. (2. bőv. kiadás 1893., 3. bőv. kiadás. 1904. U. ott, Ism. 1886: Pesti Napló 356., Budapesti Hirlap 349., Főv. Lapok 348. sz., 1887. Nemzet 1. sz., Figyelő XXII., Egyet. Philól. Közlöny, 1893: Prot. Szemle, Pester Lloyd 119. sz.).
4. Rhetorika és rhetorikai olvasókönyv. U. ott, 1888. (Ism. Egyetemes Philol. Közlöny, Tanáregylet Közlönye, 2. kiadás. 1893., 3. jav. k. 1897., 4. jav. k. 1900., 5. jav. k. 1902. 6. jav. k. U. ott).
5. Poetika és poetikai olvasókönyv. U. ott, 1889. (Ism. Közoktatásügyi Szemle 1890., Egyet. Philol. Közlöny 1891., 2. jav. kiadás 1894., 3. jav. k. 1898., 4. jav. k. 1901., 5. k. 1904. U. ott).
6. Az egységes középiskola. U. ott, 1893. (Különnyomat.)
7. A magyar irodalom főirányai. U. ott, 1896. (Olcsó könyvtár 369. Ism. 1897. Egyetértés 3. sz., Nemzet 186., Tanáregylet Közlönye, M. Paedagogia, Nemzeti Nőnevelés. Egyetemi Lapok, 1898: Egyet. Philol, Közlöny, Irodalomtört. Közlemények. Uj kiadás. U. ott, 1898. Olcsó K. 994-996.)
8. Lotz K. falfestményei. U. ott, 1899. 20. fényvésetü táblával.
9. Magyarok Rómában. U. ott, 1899. (Olcsó Könyvtár 1161-1162. Ism. Vasárnapi Ujság 49. sz.)
10. Péterfy Jenő. U. ott, 1900. (Olcsó könyvtár 1166-67. (Ism. Uj Magyar Szemle.)
11. Lederer Béla. U. ott, 1904. (Különnyomat.)
12. Arany János munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta. U. ott, 1902-1905. I-IV. kötet. (Magyar Remekírók XLI-XLIV.)
13. History of Hungarian Literature. London, 1906.
Kéziratban: A jellemzés története. (Ebből egy fejezet a Budapesti Szemlében 1904. és egy másik az Athenaeumban 1903. jelent meg.)
Figyelő I. 1876., 272. l. stb.
Ney Ferencz, A budapesti IV. ker. főreáliskola Emlékkönyve. Bpest, 1880. 65. l.
M. Könyvészet 1886., 1887., 1889., 1893., 1894., 1896., 1898-1902., 1904.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 556. l. (Négyesy László), XVIII. 508., II. Pótlékkötet 1904. 527. lap.
Vasárnapi Ujság 1900. 7. sz. arcz.
Budapesti Hirlap 1905. 9. sz.