esztergomi prépost-kanonok, bártfai (Szepesm.) származású, 1743-tól növendéke volt a nagyszombati egyetemes papnevelő-intézetnek. Elvégezvén tanulmányait, Barkóczy Ferencz egri püspök titkára lett, ki 1754-ben egri kanonokká, majd szent Istvánról nevezett egri préposttá, 1762. ápr. 11-én pedig már mint esztergomi érsek esztergomi kanonokká tette. 1763. jan. 10-én szent Györgyről nev. prépost és főszékesegyházi főesperes, majd tenagrei fölszentelt püspök és érseki helynök lett. 1777. április 14-én olvasó kanonokká neveztetett. A helybenlakás kötelezettségétől fölmentetvén, apátsága helyén Kapornakon élt és itt halt meg 1779. aug. 7. (1776-ban rövid ideig az egyetem cancellárja is volt. A szentgyörgy-mezei templom felépítéséhez tekintélyes összeggel járult.)
Munkája: Vexatio dat intellectum. Manuscriptum sub diaeta regni Hngariae anno 1765. vulgatum et mox 12. kal. mart. an 1765. Posonii in foro publico per manus carnificis combustum; cum omnia illa, quae nunc regno huic accidunt, in eoden praedicta habeantur, una cum facta super eodem scripto apologia ad perpetuam rei memoriam nunc primum typis excusam. Vexatio dat intellectum. Eine so betiltelte Handschrift, welche im Landtag des Königreichs Ungarn im Jahre 1764. ausgestreuet, und sodann den 18. Februar anno 1765. auf öffentlichem Platz in Presburg durch den Henker verbrennet wurde; weil sie alles dasjenige, was itzt diesem Reich widerfährt, vorausgesagt in sich enthält, sammt der für diese Schrift gemachten Schutzrede zum ewigen Angedenken itzt zum erstenmal zum Druck befördert. Hely és év n. (Névtelenül. Többen Seitz Leó Máriát tartját a munka szerzőjének.)
Nevét Richwaldszkynak és Richwalszkynak is írják.
Fejér, Historia Academiae 96. l.
Pauler Tivadar, Egyetem rectorai és cancellárjai. Pest, 1856. 18. l. és a Budapesti egyetem története. Bpest, 1880. 55., 63. l.
Ballagi Géza, A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Budapest, 1888. 55., 63. l.
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagy-Szombat, 1893. 436. l.
Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 374. l.