bölcseleti doktor, egyetemi tanár, szül. 1868. jan. 5. Rimaszombatban (Gömörm.), hol atyja kereskedő volt; a gymnasiumot u. ott végezte, hol Fábry János és Hazslinszky Frigyes buzdítására szeretettel tanulmányozta a természettudományokat, főleg a botanikát. 1886-90-ig a budapesti egyetemen különösen a tudományos növénytannal foglalkozott; 1890. megnyerte a Margó-féle pályadíjat és a bölcseletdoktori oklevelet, majd a középiskolai tanári oklevelet is. 1890-91. verseczi reáliskolai tanár volt. 1891-92. állami ösztöndíjjal botanikus tanulmányúton volt Ausztriában, Délnémet- és Francziaországban, majd Svájczban, Belgiumban és Angolországban. Az 1892-ben Göttingában nyert assistensi meghivás helyett a kolozsvárit foglalta el. 1893-95. aradi kir. főgymnasiumi, 1895-1898. budapesti I. ker. állami főgymnasiumi rendes tanár. 1896., majd 1897. Közép- és Észak-Németország, Dánia, Svédország, Belgium és Hollandia növénytani intézeteit s természetrajzi múzeumait tanulmányozta, közben Engler berlini botanikus múzeumában systematikai, 1897 nyári félévén szabadságot élvezvén, Haberlandt gráczi tanárnál physiologiai növényanatomiai kutatásokat végzett. 1897-ben a budapesti egyetemen magántanárrá habilitáltatott. 1897-98. a budapesti szőlő- és borgazdasági felsőbb tanfolyamon a növénytan és növénykórtan előadója volt. 1898 tavaszán a m. n. múzeum növénytani osztályának vezetését vette át. 1899. januártól az általános növénytan helyettes, 1901. október hó 13-dika óta rendes tanára a kolozsvári egyetemen. Egy Soldanella nevét viseli (S. Richteri Wettst.).
Czikkei a M. Növénytani Lapokban (1887. Két kirándulás Gömörben, 1888. Adatok a Veporhegység és a Fábora-hegycsoport flórájának ismeretéhez); a Természetrajzi Füzetekben (1887-88. Közlemények Gömörmegye gombáiról, 1889. Gömörmegye Rosaceái és még néhány adat Szepes és Abauj-Torna megyék Rózsaféléinek ismeretéhez, Növénytani Közlemények Felső-Magyarhonból, 1893. Rhodologiai adatok a magyar és franczia flóra ismeretéhez, 1894. Megjegyzések a párisi és kiewi herbarium Cortusáiról, 1895. Cudrania, Plecospermum és Cardiogyne anatomiai és systematikai viszonyairól, 1896. Pteridographiai adatok főkép Magyarország flórájának ismeretéhez, 1897. A nilusi tündér-rózsa, vagy ál-lótusz a magyar flórában, Nymphaea Lotus L. sens. str. Syn. N. thermalis D. C. 1899. Adatok a maregraviaceae és az Aroideae physiologiai-anatomiai és systematikai ismeretéhez); az Oesterr. Botan. Zeitschriftben (1888. Botanische Notizen zur Flora des Komitates Gömör); a Botan. Centralblattban (Kassel X. Bd. Rubus Fabryi Alad. Richt. nov. sp. et Rosa subduplicata Borb. var. nov. albiflora A. Richt.); az Engler Botan. Jahrbuchjában (XI. 1890. Zwei für die Flora von Ungarn neue Soldanellen: Soldanella minima Hoppe und S. pusilla Baumg. nebst Bemerkungen zum Artikel «Das Artenrecht der Soldanella hungarica Simk»; a verseczi főreálisk. Értesítőjében (1891. Kubinyi adatai és a Királyhegy flórája); a Természettudományi Közlönyben (1892. Ujdonságok Közép- és Dél-Amerika flórájából, 1893. A trópusi flóra három vitás genuszáról, 1894. júl.-aug. pótfüzet: A Lyon-városi botanikus kert, decz. pótfüzet: A fontainebleaui botanikai állomás, A londoni kir. botanikai társulat, A Provence központi botanikus kertje, Lyon városának «Parc de la tete d'or» nevű parkjában, A valódi kenyérfa anatomiai viszonyairól, A párisi és kiewi herbarium Cortusairól és a C. pekinensisről, 1895. Linné herbariuma s könyvtára Londonban, A jávai méregfa histologiai szempontból, A Botrychium Lunaria Sid. törpe alakjáról, 1898. A Cecropiákról, 1899. Zichy Jenő gróf ázsiai útjának növénytani eredményeiről, A külföldi botanikus intézményekről, 1900. A léggyökerek, 1903. Egy magyar természetbúvár utinaplójából); a Kertészeti Lapokban (1894. A londoni kir. botanikai társulat); a Budapesti Szemlében (1896. Természettudományi állapotaink és a külföld); a Mathem. és Természettud. Értesítőben (1894. Anatomiai és rendszertani vizsgálatok az Artocarpeák köréből); a Mathem. und Naturwiss. Ber aus Ungarnban (XIV. 1895-96. Über die Zweigform des Botrychium Lunaria); a Naturwissensch. Rundschauban (Branunschweig, 1897. Friedrich A. Hazslinszky Nekrolog, Ludwig Jurányi, Nekrolog); a kolozsvári Természettudományi Értesítőben (1899-1904. Európa természettudományi, főleg botanikus intézetei, múzeumai és kertjei, 1899. Jelentés az Erdélyi Múzeum növénytárának állapotáról az 1899. (utóbb évről-évre 1904-ig) évben, a kolozsvári Ferencz József-tudom.-egyetemnek Emlékkönyvében (1903. A kolozsvári kir. tudományegyetem általános növénytani intézete és botanikus kertje). Czikkei részben németül is megjelentek a Természetrajzi Füzetekben, a Mathem.-Naturwiss. Berichte aus Ungarnban és a Botan. Centralblattban.
Munkái:
1. A növényvizsgálat és a rendszerezés elvei Linnéig. Budapest, 1894. (Különnyomat a Budapesti Szemléből.)
2. A német, franczia, belga, angol és svájczi egyetemek és akadémiák, azok természetrajzi, főkép növénytani intézetei, múzeumai és botanikus kertjei. Arad, 1894. (A vallás- és közoktatásügyi miniszteriumhoz 1892-ben intézett utazási jelentése alapján. Különnyomat az aradi főgymnasium Értesítőjéből.)
3. A nyugat-európai természetrajzi kirándulások kulturjelentősége főkép Francziaországban. Budapest, 1895. (Különny. a Budapesti Szemléből.)
4. A bruxellesi állami botanikus kert. Arad, 1895. (Különny. az aradi főgymnasium Értesítőjéből.)
5. Növénygyűjtő (Herbarium.) Középiskolák számára. U. ott, 1895.
6. Térkép-vázlatok Langel-Cherven atlaszához, 23 lapon. A hazai iskolák használatára. U. ott, 1895. Két füzet.
7. Ueber die Blattstrucktur der Gattung Cecropia, insbesondere einiger bisher unbekannter Imbauba-Bäume des tropischen Amerika. Stuttgart, 1898. (Bibliotheca Botanica 43. füzet.)
8. Physiologisch-anatomische Untersuchungen über die Luftwurzeln mit besonderer Berücksichtigung der Wurzelhaube. U. ott, 1901. (Bibliotheca Botanica 54. füzet.)
9. Az új botanikus kert Berlin-Steglitz mellett Dahlemben, hazai állapotainkra, különösen a kolozsvári egyetemi botanikus (múzeum) kert jövőjére való tekintettel, Kolozsvár, 1902. Hat rajzzal.
10. Braunschweig és a természettudomány. U. ott, 1902. Tíz rajzzal.
11. Tájékozató beszámoló a kolozsvári tudom.-egyetem növénytani intézetéről és botanikus kertjéről. U. ott, 1903. (A három utóbbi munka különnyom. a Természettudományi Értesítőből.)
12. Zagreb természettudományi intézményei, főleg botanikus kertje, különös vonatkozással Erdély egykori magyar fővárosa: Kolozsvár hasonló intézményeire. U. ott, 1902. Husz rajzzal.
13. Majna-Frankfurt pálmakertje és egyéb természettudományi intézményei. U. ott, 1903. 11 képpel.
14. A magyar kir. tudom.-egyetem és az erdélyi nemzeti múzeum botanikus múzeuma Kolozsvárt. U. ott, 1905. Két tábla 10 rajzzal.
15. Egy magyar természetbúvár útinaplójából. U. ott, 1904-1905. Két kötet 294 rajzzal.
16. A kolozsvári magy. kir. Ferencz József-tudomány-egyetem növénytani intézete és botanikus kertje (1872-1904). U. ott, 1905. (Német és franczia kivonattal.)
M. Könyvészet 1894-1895., 1902., 1903.
Hompfner Béla, Az aradi kir. főgymnasium története. Arad, 1896. 97. lap.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 307. l., II. Pótlékkötet. 1904. 526. lap.
Corvina 1905. 31. sz.
Eckstein Adolf, Die Geistige Welt. Berlin. (Különnyomatban.)