állami tanító-képzőintézeti igazgató, középiskolai pályáját végezve, Szent-Gotthárdra került egy főrangú családhoz nevelőnek; azután tovább folytatta tanulmányait a gráczi egyetemen. Itt letette az elemi iskolák tanításához megkivántató képesítő vizsgálatot, úgyszintén megszerezte a polgáriskola tanításához szükséges oklevelet és mint a budapesti egyetem bölcseleti hallgatója letette a középiskolai tanárságra képesítő előzetes első szigorlatot. 1880-ban Kőszegre került mint kat. népiskolai tanító, később ugyanott polgáriskolai tanár volt és innét Szegedre ment polgáriskolai igazgatónak, majd Hodmező-Vásárhelyre ovónőképző intézeti igazgatónak, végre Szabadkára állami tanító-képzőintézeti helyettes igazgató. Meghalt 1901. nov. Fiumében.
Több költeményt és beszélyt írt a Fővárosi Lapokba és a Vasmegyei Közlönybe, melynek rendes dolgozótársa volt; a Kőszeg és Vidékében a 80-as években a vezérczikkek, úgyszintén a paedagogiai és neveléstörténelmi czikkek nagy részét ő írta (péld. 1887. 35. sz. «Konkordia» művelődéstörténelmi karczolat Kőszeg multjából); munkatársa volt még több vidéki hirlapnak.
Munkái:
1. Sittlicher Trieb. Vergissmeinnicht eines Erziehers: Güns, ...
2. Paedagogia és sablon. Nevelészeti levelek. Írta Plauta P. K. ford. Kőszeg, 1881.
3. Eszmény és való az óvónő-képzésben. Hódmező-Vásárhely, 1897.
4. Burns Róbert. A felserdült ifjúság számára. U. ott, 1897.
5. Megemlékezés Vörösmarty Mihályról. Szabadka, 1900. (Felolvasás).
Megindította és szerkesztette a Kőszeg és Vidéke cz. társadalmi hetilapot 1881. júl. 10-től és rövid megszakítással 1886. februárig szerkesztette.
Kőszeg és Vidéke 1881. 25. sz.
Kiszlingstein könyvészete.
A "Kőszeg és Vidéke" monographiája. Kőszeg, 1886.
Peres Sándor, A magyar kisdednevelés irodalma. Bpest, 1900. 13. l.
Vasárnapi Ujság 1901. 47. sz. (Nekr.).