Kezdőlap

Ribay György,

ág. ev. lelkész, szül. 1754. márcz. 27. Kohanóczon (Trencsénm.), tanult a felső-ozori és zay-ugróczi elemi iskolában; Selmeczbányán a grammatikát és syntaxist, a rhetorikát és logikát Modorban tanulta, a magyar nyelvet pedig Nemes-Csón (Vasm.). 1773-ban a soproni gymnasiumba vették fel; zene és paedagogiai leczkeadásokkal tartotta fenn magát. Hogy elemi tanulmányaihoz a szükséges pénzt megszerezze, Modorban organistai és donatista-tanítói állást fogadott el. 1779. jún. 30. Erlangenbe utazott, hol okt. 7. iratkozott be az egyetemre s az exegetikai tanulmányokra adta magát. 1780-ban a jenai egyetemre ment, honnét 1782. szept. távozott. Hazájába utazva Prágát látogatta meg, hol sikerült neki a városi és környékbeli ág. ev. vallásúakat szövetkezésre bírni, és megallapította a prágai ág. ev. egyház-községet. Előbb hazájában Osztroluczky Lajos nevelője volt; 1784-ben Pribóczon (Trencsénm.) választották meg lelkésznek; fél év mulva Bágyonba ment, majd Czinkotán volt lelkész. Innét 1793-ban Csehországba utazott és gyűjtötte a cseh könyveket és kéziratokat, egyszersmind irodalmi összeköttetésbe lépett a cseh tudósokkal. 1797-ben czinkotán állásáról leköszönt és Pestre költözött, hol mint antiquarius élt és szép vagyont szerzett. 1798-ban Torzsára (Bács-Bodrogm.). hívták meg lelkésznek, hol 1812. decz. 31. meghalt.

Munkái:

1. Bey dem Grabe Ihro kays. königl. apostolischen Majestät Mariä Theresia. Von I. B. V. F. Wien, 1780.

2. Dum Anno M. DCCLXXXIII. ecclesia evangelicorum in possessione Pribócz, inclyto comitatui Turicziensi ingremiata renasceretur. Hely n. (1784. Költemény. Névtelenül.

3. Prawidla moresnosti aneb zdworilosti, gako i opartnosti. Pest, 1795. (A társalgás szabályai).

4. Leopolda II. mandat ve vecech ev. náboženství se týkajicích. U. ott, 1790. (II. Leopold rendelete az evang. istentisztelet tárgyában.)

5. O píci a rostlinách prelozil... 1793. (A takarmány-növényekről, németből ford.).

6. Katechysmus o zdrawj pro obencý mládež. Pest, 1795. (Fordítás magyarból.)

7. Propempticon, quo Rev. Dnum inclytae ac ven. superintendentem, et inclytae ecclesiae Schemniciensis evangelicae verbi divini ministrum primarium, utrobique longe meritissimum, Martinum Hamaliár, dum Sarvassinum ad munia sacra ibi capessenda discederet, eius amici et cultores venerabundi comitati sunt anno 1803. Shcemnicii.

8. Rede, welche als der Hochw. Herr Christoph Liczy des sogenannten Berg-Districtes Superintendent die im Batsch Szirmier Seniorat gelegene Torschauer ev. Gemeinde am 17. Heumonat 1810. visitirte, gehalten hat. Oedenburg, (Ism. Annalen der Oesterr. Literatur 1811. III. 276. l.)

Kézirati munkái: Idioticon Slovacorum; Tomasas cseh szótárához pótlékok és Vocabularium symphonum vocum bohemicorum, germanicorum et latinorum. Életírója megjegyzi, hogy 15 tervbe vett munkát hagyott hátra, melyek mind a szláv nyelvre vonatkoznak és halála után sajtó alá rendeztettek. Önéletrajza a m. n. muzeum kézirati osztályába került; ennek kivonata (20 ív) megvan a torzsai ág. ev. egyház levéltárában.

Annalen d. Oest. Literatur 1802. 52. sz.

Gemeinnützige Blätter 1813. 26., 27. sz.

Allg. Literatur Zeitung. Halle & Leipzig, 1814. I. 592. l.

Oseterreichische National-Encyclopaedie IV. 383. l.

Pypin-Spasovics, Geschichte der slavinischen Literatur. Leipzig, 1884. II. B. 2 Theil 311. l.

Famler, Torzsa, Neusatz, 1884. 115. l.

Slovenské Pohlady 1887. 19. l.

Vlcek, Jaroslav, Dejiny Literatúry Slovenskej Turócz-Szent-Márton 1890. 28., 32., 267. l.

Petrik Bibliogr.