bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár és egyetemi magántanár, szül. 1827. okt. 6., Koltán (Komárommegye), hol atyja R. Ágoston földbirtokos volt. Esztergomban és Budán tanult, a pesti egyetemen bölcseleti és jogi előadásokat hallgatott; majd a budai helytartótanácshoz került gyakornoknak; részt vett a szabadságharczban, azonban 1848 végén elfogatott és hadifoglyul Königraetzbe hurczolták, később közkatonának sorozták be egy osztrák ezredbe. 1851-ben hazaszabadulván, nevelő lett előbb az Orczy, majd a Végh családnál és kilencz évig működött e hivatásban. 1861. okt. 18. a budai főgymnasiumhoz nevezték ki helyettes tanárnak. 1863. márcz. 8. nyert tanári oklevelet; ezen év ápr. 22. rendes tanár lett. 1869-től fogva az egyetemen a világtörténelem magántanára volt. Meghalt 1880. máj. 17. Budapesten.
Czikkei a M. Nyelvészetben (IV. 1859. A mordvin nyelv a magyar nyelvhez tartozik-e); az Ifjúsági Plutarchban (Pápa 1859-60. Mátyás király); az Athenaeumban (1875. A hikszószok vagyis pásztor királyok kora); a Nyelvtudományi Közleményekben (1866. A baszk nyelv ismertetése, francziául is megjelent: Essai sur la langue basque cz. Párisban 1877. ford. Julien Vinson Ism. Pesti Napló 314. sz. A franczia kritika elismerte, hogy R. írta a legjobb baszk nyelvtant, fordítója azonban több helyt czáfolni igyekezvén Ribáryt, ez utóbbinak Bonaparte Lucián herczeg külön röpiratban kelt védelmére); a Néptanítók Lapjában (1868. Budai polgáriskola); az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyében (1869. könyvism., III. 1870. A történelem tanítása közös iskolákban, 1871. Welter-Füssy Világtörténelmének bírálata, 1875. Előleges jelentés az Aegyptologia és Assyrologia mai állásáról); a Nemzeti Hirlapban (1877. Bonapárte Lucian levelezése R.-val); a P. Naplóban (1877. 136., 142. sz. Kemény Zsigmond és Walter Scott, 214. Jókai, Egy az Isten cz. regényének ism.).
Munkái:
1. Magyarország oknyomozó története. A lyceumok és felsőbb osztályok számára. Pest, 1868. (Ism. Századunk 107., 108. sz., 2. jav. kiadás. Bpest, 1874., 3. jav. kiadás: Tanodai és magán használatra, U. ott, 1878. 4. jav. kiadás, átnézte Mangold Lajos 1882., 5. jav. kiadás; átdolg. Mangold L. 1886. U. ott. Ruménul: 1884. Balásfalván.)
2. Babylonia és Assyria őskori történelmének hitelessége. U. ott, 1869. (Értekezések a tört. tud. köréből I. 8).
3. Világtörténelem. Középtanodai és magánhasználatra. Bpest, 1869-70. Három rész. (I. 1869. 2. kiadás 1871., 3. jav. képes k. 1876., 4. k. 1878., 5. k. átnézte Mangold Lajos, 1882., 6. k. 1889. átdolg. Mangold L., II. 1870. 2. k. 1872., 3. jav. és képekkel bőv. k. 1878., 4. k. 1879., 5. k. 1894., III. 1870. Ism. Orsz. Tanáregylet Közlönye. 1869-71., 2. jav. k. 1876., 3. jav. k átnézte Mangold Lajos 1881. 4. k. 1887., 5. k. 1893. U. ott).
4. Visontai János, A magyar állam földirata. A 7. kiadást átdolgozta. U. ott, 1870. (Ism. M. Tanügy 1872. és R. válasza).
5. Magyarország története, tekintettel a világtörténeti főbb eseményekre. A középtanodák alsóbb osztályai számára. Pest, 1871. Két füzet. (2. kiadás. Bpest, 1874. (I. 3. jav. k. 1877., 4. k. átnézte Mangold Lajos 1883., II. 3. k. 1878., 4. k. átnézte Mangold L. 1883. U. ott. Szerbül: ford. Jovanovits Milan. A. Ujvidék, 1884).
6. Egyetemes földirat. Középtanodák használatára. U. ott, 1871. Két kötet. (I. Ism. M. Tanügy, 3. jav. k. 1875., 4. jav. k. 1877., 6. k. 1882.; II. 3. jav. k. 1877., 4. kiadás 1878. U. ott).
7. Magyarország története rövid előadásban. Elemi, felsőbb nép és polgári iskolák számára. Pest, 1872. (2. jav. k. Bpest, 1878. 3. k. év n. U. ott).
8. A magyar királyság földirata csillagászati és természettani földrajzi bevezetéssel. Pest, 1872. (2. jav. k. Bpest, 1874., 3. jav. k. U. ott, 1875., 4. k. 1877., 5. k. 1879., 6. k. 1885. U. ott).
9. Kis földleírás. Főtekintettel a magyar korona országaira. Elemi és felsőbb népiskolák számára. Pest, 1872. (4. jav. k. Bpest, 1877., 5. jav. k. 1878., 6. jav. k. 1881., 7. k. 1885. U. ott. Németül. Bpest, 1873).
10. Ribáry-féle földrajzi kis atlasz, nép-, ipar- és vasárnapi iskolák használatra. Pest, 1873. (9 térkép 3. kiadás év n., 4. k. év n., 6. k. Ribáry-Homolka-féle cz. a. 1881. U. ott).
11. A pelasg kérdés mai állása s a jobbágyság a helleneknél és rómiaiaknál. U. ott, 1875. (Értek. a tört. tud. kör. IV. 5.)
12. Egy lap Egyiptom őskori történetéből. A Hikszószok vagyis pásztor királyok kora. U. ott, 1875.
13. A Claudiusok története. I. kötet. Tiberius kora. U. ott, 1876.
14. A legújabb kor története. Bevezetésül a XVIII. század bölcsészeti irodalmának ismertetése. U. ott, 1878.
15. Európa államainak összehasonlító politikai földirata. A középtanodák felsőbb oszt. számára. U. ott, 1878.
16. Lengyelország első feloszlatása. Laboulaye Edward után francziából ford. U. ott, 1878. (2. kiadás).
17. Világtörténelem a művelt magyar közönség számára. földabroszokkal, arcz- és művelődéstörténeti képekkel díszített kiadás. Alapította R. I. rész. Az ó-kor. U. ott, 1879-81. Három kötet. (Ism. 1880: Egyet. Philol. Közlöny IV. és R. válasza, P. Napló 32. sz.).
18. Világtörténelem polgári fiúiskolák számára. U. ott, 1879. (138 ábrával. 2. kiadás, átnézte Mangold Lajos 1882., 3. k. 1885., 4. k. 1887., 5. k. átdolg. Varga Ottó 1889., 6. jav. k. átdolg. Varga Ottó 1897. 7. jav. k. sajtó alá rendezte Gaal Mózes, év n. U. ott.
19. Világtörténelem a polgári és felsőbb leányiskolák számára. U. ott, 1879. (2. jav. kiadás és új kiadás, átdolg. Varga Ottó. U. ott, 1890., 4. jav. k. sajtó alá rend. Gaal Mózes 1900).
20. Ribáry-féle földrajzi atlasz középtanodai használatra szerkesztve 20 térképpel. Bpest, év n. (3. kiadás év n., 4. k. év n.).
1880. P. Napló 124. sz. esti k., Egyetértés 137. sz., P. Hirlap 137., Főv. Lapok 113. sz., Orsz. Tanáregylet Közlönye XIII. 524. l., Magyarország és a Nagyvilág 21. sz. arczk., Vasárnapi Ujság 21. sz. (Nekr.).
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886., 1889., 1893., 1894.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 554. l. és gyászjelentés.