főispán, R. Ferencz erdélyi fejedelemnek iktári Bethlen Druzsiannától egyetlen fia, szül. 1636. január 11., 1654-ben II. Rákóczy György erdélyi fejedelem bejárója (cubicular. mag.) és Benkő szerint Máramaros főispánja volt; 1660. novemb. 8-tól pedig Háromszék főkapitánya. A szerencsétlen lengyel expeditióban mint dandárvezér vett részt. 1655. júl. 27. kelt egybe nejével Szunyogh Zsuzsannával, Szent-Jóbon, ennek halála után pedig 1662. márcz. 29. másodszor lépett házasságra Barcsai Ákos özvegyével Bánffy Ágnessel. Gyermeke egyiktől sem maradt. Meghalt 1664. táján.
Írt Naplót, melynek I. részét (1653-1657) Vass József közölte a M. Történelmi Tárban (I. 1855. 213-234. l.); folytatását (1658-1663) Nagy Iván adta ki szintén a Tört. Tár XVII. kötetében (1871. 1-270. l. Rédei László történeti maradványai czímmel. (Uti jegyzetek 1658., Levelei 1659. Levelező könyve 1660-63.)
Kovachich, Scriptores Minores I. Appendix 53. sz.
M. Történelmi Tár I. 1855. 213. l.
Budapesti Szemle V. 1859. 32. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 743., 746. l.