Rhédey Lajos (kis-rhédei gróf),
cs. kir. kamarás, főispáni helytartó és országgyűlési követ, R. Ferencz gróf és Csemiczky Anna fia, szül. 1763-ban; Biharmegyétől ajánltatván, a katonai építészeti akadémiából 1780-ban a testőrségbe lépett. 1783-ban gárdistából Wurmser huszárezredi hadnagy lett. 1792-ben a budai koronázáskor II. Ferencz király aranysarkantyús vitézzé ütötte. 1795-ben a nemesi insurrectióban mint volt testőr s előkelő származású gazdag férfiú, mint a bihari fölkelt sereg ezredese s parancsnoka vett részt. Katonaságából quiétálván, Bihar megye főispáni helyettese lett. 1802. május hó 2-án Pozsonyba rendelt országgyűlésen Szatmármegye követeként szerepelt. 1804-ben, mint Beregmegye főispáni helytartója a nemzeti múzeumra 6000, a bécsi katonai nevelőintézetre, 10,000 forintot adott; 1819. jan. 1. a Rhédey-kertet Nagyváradon a városnak adományozta, 6000 frt tőkével és azon kikötéssel, hogy az adott összeg kamataiból a kertet és neje ottani síremlékét gondozzák. (Az adományozó levél a Tudom. Gyűjtemény 1819. VI. k. 115. l. közölve.) Általában irodalomra, művészetre igen sokat áldozott. A költőket szerfölött pártfogolta és velök barátságban állott; azért a családjában történt minden változás ékes versekkel lőn megénekelve. 1808-ban a Lipót-rend vitézévé neveztetett. Nejétől kohányi Kácsándi Teréziától, ki 1804-ben Nagyváradon halt meg, gyermeke nem maradt. Meghalt 1831. máj. 21. Pesten 71. évében.
Munkái:
1. Mária Terézia római császárné, magyarok és csehek királynéja betegkedése alkalmatosságával a svétziai királyi követség kápolnájában Szent-András havának 29-ik napján 1780. németül elmondatott beszéd és imádság, melyet ... magyarra fordított. Pozsony, 1781.
2. József királyi herczeg és Magyarország nádorispánnya nevenapján való megtiszteltetetésére készített versek, mellyeket a Nemzeti Játzó Társaság ama híres Mozart által szerzett muzsikára alkalmaztatva a nagyváradi játékszínen martius 19-dik napján az 1799-ik eszt. elénekelt. (Nagyvárad.)
3. Beszéde Bihar vármegye rendeihez Várad-Olasziban aug. 1., midőn az aug. 28. Pozsonyban tartandó országgyűlésre meghivó kir. levél felolvastatott. Nagyvárad, 1808.
4. Beszéde Bihar vármegye rendeihez. U. ott, 1816.
5. Beszédek, melyek mélt. gr. Kis-Rédei Rhédey Lajos ur T. N. Beregh vármegyébenn, fő-ispányi helytartói hivatalába fényes pompával lett bé-iktattatása alkalmatosságával 1825. eszt. julius hónap 4. napjánn Beregszász városábann mondattak. Debreczen, 1825. (R. három válasza.)
6. Mélt. fő ispányi administrator... T. N. Beregh vármegyében e f. 1829. eszt. Julius 13. napjára határozott restaurationalis gyülést elkezdő beszéde. U. ott, 1829.
R. mind dilettáns költő a hirlapokban is közölte verseit; ezt bizonyítja egy, a m. n. múzeumban levő, alkalmasint valamely hirlapból kiszakított levél, mely ezt a czímiratot viseli: «Minekutánna már vitézi tetteiről... Rhédey Lajos urnak több ízben örömmel emlékeztünk volna; most ismét méltónak tartjuk, hogy ezen méltóságnak egy még eddig nem annyira esméretes virtusát és tálentomát is közönségessé tegyük, látván, hogy nemcsak Mársnak, hanem a Muzsáknak is barátja légyen, mely is a tőle irattatott, s itt következő ékes verseiből nyilván kitettszik, melyeket mostanába kapánk kezünkbe». (Elhunyt nejét dicséri, «kinek nem csökkön tisztelete, míg a Kőrös apad s árad, s míg fennáll Várad, fennmarad becses emlékezete.»
Bizalmas magánlevele 1821-ből Földvári József debreczeni egyházmegyei espereshez, melyben lelkesíti, hogy a superintendenssel s generalis notáriussal és esperesekkel együtt a lelkipásztorok méltatlan háborgattatásának és megaláztatásának álljanak ellent. (M. Prot. Figyelmező IV. 1873. 465. l.)
M. Hírmondó 1781. 621. lap.
Vay László, Német hívség. Nagyvárad, 1806. 346., 347., 351., 355. l.
Tudom. Gyűjtemény 1819. VI. 115. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 743., 749. l.
Ballagi Aladár, A m. kir. testőrség története. Pest, 1872. 185. lap.
Petrik Bibliogr.
Kazinczy Ferencz, Levelezése VII-XIV. k.