hirlapíró, R. László biharvármegyei táblabiró és Stacho Karolina fia, szül. 1840-ben Nagyváradon; középiskolai tanulmányait szülővárosában elvégezvén, ugyanott jogot hallgatott. 1860-ban vármegyei aljegyzővé s esküdtté választották, azonban 1861. ezen állásairól a megváltozott politikai viszonyok miatt lemondott s Pestre utazott, hol jogi tanulmányait folytatta s 1863-ban befejezte. A Pesti Naplónak belmunkatársa volt. A párbaj áldozata lett 1864. szept. 24. Pesten.
Irodalmi működését a Hölgyfutárban megjelent kritikai czikkeivel kezdette meg. Számos közgazdasági és kritikai czikket és ismertetést, különösen a külföldi irodalmat tárgyalót, írt a Pesti Napló, Budapesti Hirlap, Szépirodalmi Figyelő, Ország Tükre, Koszorú és a Szegedi Hiradó cz. lapokba.
Czikkei a Hölgyfutárban (1858. Planche Gusztáv, 1859. Ary Scheffer, Az olasz költők és költészet a XIX. században, 1861. Mű- és ábrándtöredékek egy fiatal író életéből, Charles de Mazade után ford., Árnyképek az irodalmi élet köréből, 1862. 1-4. Mű- és életrajztöredékek egy költőnő életéből; Mme Valmore, Az őrült költő: Lenau, 1863. Felhívás a nemzeti színház érdekében, II. A színházi petitió ügyében); a Budapesti Hirlapban (1859. 84., 95. A padisah-serail, rajz a XVIII. századból, 110., 112. Felületi Octáv és irodalmi állása, 168. stb. Madame Gaubert fogadója, Reybaud után ford., 174. Orosz irodalomtörténeti vázlat, 211. stb. sz. Sandon György, egy eltűnt szerelem története, Ashford Owen után francziából ford., 275. Elszász költészete s Somey Ágost költeményei, 278. stb. sz. Jean de la Roche, regény Sand Györgytől, ford., 1860. 183., 184. Az orosz regényirodalom legujabb iránya s Pisemski művei, 223. A görög költészet a jónai szigeteken, ford.); a Budapesti Szemlében (VI. 1859. Az ujabb német költők S. R. Taillandier után, XIV. 1862. Oroszország jelen belviszonyai, Mazade után); a M. Sajtóban (1861. 105., 106. A zsidóemancipatio s a korigények); a Szépirodalmi Figyelőben (1861-62. Giacomo Leopardi, egy olasz költő szenvedései); az Ország Tükrében (1862. Gyapot világkereskedelme az ó és új világrész államháztartásában, Az angol papiripar és rongyüzlet államgazdászati jelentősége, Hazánk vasutrendszere, A magyar földhitelintézet ügye a multban és jelenben); a Pesti Naplóban (1862. 184., 213. stb. sz. A magyar gőzhajózási társulat, 202. Új Nemzedék és programmja); a Kritikai Lapokban (1862. Különös polemia egyrészt Kövér Lajos, másrészt Szelestey László és R. között); a Gazdasági Lapokban (1863. A «Hungaria» kukoricza-fonat, szövet- és papirgyár életrevalósága); a Jövőnek és Szegedi Hirlapnak is munkatársa volt.
Munkája: Nyomorultak. Regény. Irta Viktor Hugo. Ford. Huszár Imrével. Pest, 1862. Tiz kötet.
Szerkesztette az Alföldiek segély-albumát Zilahy Károlylyal együtt Pesten 1863.
Levelei Arany Jánoshoz: Debreczen, 1862. jan. 6. és Pest, 1862. okt. 31. (a m. tudom. akadémia levéltárában).
Jövő 1862. 111. sz.
Hölgyfutár 1862. 111., 112., 1864. II. 27., 220. sz.
1864: Hon 221. sz., Ország Tükre 26., 29. sz. kőny. arczk. (Marastoni), P. Napló 219. sz., Fővárosi Lapok 220. sz. (Tóth Kálmán), Sürgöny 221. sz.
Hazánk és a Külföld 1865. 15. sz. (Siremléke.)
Petrik Könyvészete.
Kacziány, Hires magyar párbajok. Bpest, 1889. 60. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 526. l.
Budapesti Hirlap 1899. 251. sz. és gyászjelentés.