egyetemi tanár, R. Imre fia, szül. 1750. decz. 30. Derecskén (Biharm.); Nagyszombatban tanult és mint a politikai-kamarai tudományok szorgalmas tanulója jutalomban részesült; később a tiszántúli kerületi tábla ülnöke s 1794-1805. a pesti egyetemen a politikai tudományok tanára volt. Egyszersmind kir. tanácsosi czímet nyert és 1794. nov. 1. foglalta el tanári székét. R. a kerületi táblai ülnökséget ennek fizetésével is megtartotta. Minthogy azonban ezen utóbbi hivatal tanárságával összeegyeztethetetlennek bizonyult, mivel még a szent Istváni törvényszékre sem mehetett Debreczenbe, ő felsége 1796., tekintettel azon érdemeire is, melyeket az 1791. 67. t.-cz. által kiküldött igazságügyi országos választmánynak tagja szerzett, a királyi itélőtábla számfeletti ülnökévé nevezte ki azon feltétellel, hogy még öt-hat évig tanítani tartozzék; szabad óráiban a tábla ülésein szavazattal részt vehessen; fizetését azonban csak tanszéke után kapja. R. magát már 1798-ban és ismételve 1802. a tanítás alól felmenteni kérte; de a felség őt a tanítás folytatására s a politikai tudományok, a magyar törvényeknek megfelelő tankönyvnek kidolgozására utasította. Kivánsága csak 1805. ment teljesedésbe, midőn a kir. tábla rendes ülnökévé kinevezve, az egyetemtől elvált, a nélkül, hogy az érintett tankönyvet elkészítette volna. Mint az 1791. évben kiküldött igazságügyi országos választmánynak tagja, annak munkálkodásaiban, nevezetesen a büntetőtörvénykönyv kidolgozásában jelentékeny részt vett; az 1802. országgyűlés naplóját szerkesztette. Meghalt 1815. júl. 31. Izsákon (Pestm.).
Munkái:
1. Introductio ad politica regni Hungariae. Budae, 1790. (Névtelenül.)
2. Memoria Leopoldi II. apud Hungaros. Pestini, 1802.
Több tudományos munkája kéziratban maradt.
Hazai és Külföldi Tudósítások 1815. II. 14. sz.
M. Kurir 17815. II. 70. sz. mellék.
Vereinigte Ofner-Zeitung 1815. 67. sz.
Allg. Literatur-Zeitung. Halle, 1815. 504. l.
Fejér, Historia Academiae 159. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 727., 737.
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Bpest, 1880.
Petrik Bibliogr.