ev. ref. lelkész, a m. tudom. akadémia levelező tagja, R. Pál Kis-Kun-Halasról származott községi jegyző és Beke Sára fia, szül. 1826. jan. 14. Ujfehértón (Szabolcsm.). R. csecsemő korában Nagy-Kállóba költözött, hova atyja már hivatalra nyert meghivást. Már 9 éves korában atyját elvesztvén, idegen helyre, mostoha keblű rokonok közé vitetett, sokat nélkülözött, tűrt és szenvedett. Elemi tanulmányait a tiszadobi iskolában (Szabolcsm.) kezdette; gymnasium három első évét Debreczenben, utolsó három évét pedig Hajdu-Böszörményben a gyülekezet alumnusai közt végezte. Innét 1841-ben ismét Debreczenbe ment az akadémiai tanpályára, melyet hat év alatt minden tantárgyból kitünő iskolai osztályzattal végzett. Mint pályavégzett 1847. nov.-től 1851. augusztusig a kollegiumban maradt; első évben a veteranus syntaxisták, másikban a veteranus rhetorok praeceptora; 1850-1851-ben contrascriba, s mint ilyen a novitius diákok oktatója a classikus nyelvekben és a főiskolai olvasó társaságnak könyvtárnoka s elnöke volt. A rendkívüli munka többször megtámadta szervezetét és sokat szenvedett vérhányásban. Akadémiai tanuló korában a m. kir. egyetem által Schwartner-alapítványból kitűzött pályahirdetésre: Mi az oka, hogy Magyarország fennáll és nem enyészett el, mint a hunnok, gepidák, avarok és más népek által a Duna és Tisza mellett alapított birodalmak? versenyzett és pályanyertes lőn. Mint ifjúsági könyvtárnok az ifjúság kérelmét a tanári karhoz ő fogalmazta 1848. márcz. 19., melyben reformokat követel pl. a közvizsgák eltörlését, a tankönyvek kinyomatását stb. 1849. januártól 1850. nov.-ig a nagykönyvtárban ideiglenes könyvtárnok volt. 1849-ben, különösen júl. és aug. hónapokban az orosz had debreczeni dulása idején, R. csaknem egyedüli rendes lakója volt a kollegiumnak és sikeresen őrködött a könyvtár feldulása ellen. 1851. aug. 24. Balmaz-Ujváros hívta meg lelkészének: előbb azonban külföldi egyetemekre indult; utlevél hiánya miatt azonban csak Bécsig mehetett, hol a prot. theologiai fakultáson 1852. jan. közepéig hallgatta a tudományokat; a könyvtárakban pedig leginkább nyelvészettel foglalkozott. Bécsből haza utazván, újra folyamodott s most már sikerrel, külföldi útlevélért s 1852. július hó 9-én elindulván, főleg Berlinben időzött; Svájczban fedezte fel Sélyei és Harsányi magyar gályarablelkészek arczképeit. 1854. máj. 7. foglalta el a szentesi lelkészi állomást. Innét hívta meg a debreczeni ev. ref. egyház egyik lelkipásztorává, hol 1856. máj. 18. tartotta beköszönő beszédét. 1856-ban egyházkerületi aljegyzővé választották- 1859. deczember 16. a magyar tudom. akadémia levelező tagjává; 1861-ben országgyűlési képviselővé, majd a képviselőház jegyzőjévé, de két hónap mulva lemondott; 1864. a debreczeni kollegiumban az egyháztörténelem tanára lett; de erről egy év mulva szintén lemondott, lelkészi és hittanári hivatalt együtt viselni nem akarván. 1867. a tiszántúli ref. egyházkerület levéltárnokává megválasztatván, e hivatalt haláláig viselte. 1871. a bécsi prot. theol. fakultás theologiai doktori czímmel tisztelte meg. A külföldi nagy egyházi társulatok közül az angol eredetű evangelikus szövetség apologetikus programmjához 1871. csatlakozott, a szövetség elnöke Necker Theodor fel is kereste R-t Debreczenben 1873-ban s vele értekezett. Sayons Ede Páris tanár és történetíró 1875-ben látogatta meg, őt szólította fel aztán s tette figyelmessé az alakuló presbiteri Alliancera; R. üdvözlő szózatot írt, melyet a debreczeni egyház és kollegium kiváló férfiai aláírtak (1875. júl. 8.) és a londoni nagygyűlésen lelkesen fogadták; ő volt tehát a ref. egyházak presbiterelvű szövetségéhez való csatlakozásnak első képviselője hazánkban. Az egyházjogi és alkotmányi nagy harcznak, melyet a bécsi kormánynyal vívott magyar protestáns egyház 1856-1861, R. volt egyik bátor hőse. A magyar ref. egyház orsz. zsinata előkészítésére több tanulmányt adott ki, a törvényterv alapvázlatát is szerkesztette, az egyetemes alaptörvényt s a kormányzó alaphatóságról a presbiteriumról vázlatot is adott, s utóbb alapul szolgált az országos zsinat tárgyalásánál. Meghalt 1881. febr. 13. Debreczenben. Szabó János tartott fölötte emlékbeszédet 1881. aug. 21. a debreczeni ref. főiskola imatermében. Sírjára, nagyrészben közadakozásból, 2000 frt értékű fekete kőoszlop emeltetett apósa Vecsei József tanár sírja mellett.
Czikkei: az Új M. Múzeumban (1851. Magyar helynevek, 1853. Magyar nyelvészeti nevezetességek, A magyar helynevek nyelvészeti tekintetben); az Akadémiai Értesítőben (1853. Levél a helyirati nevek ügyében); a Pesti Naplóban (1853. 969. sz. Nyelvészeti elmefuttatás Szoboszló, Sukoró, Szent-Jób magyar helynevek értelme felett, 1855. 969. sz. A népiskolákról, különös tekintettel azoknak Zürich kantonbani jelen állapotára); Magyar Sajtóban (1856. 84., 85. sz. Tanítóképzők Schweizban, 99. Tanítóképző-intézetek az észak-amerikai egyesült államokban, 188., 195., 196. sz. Tanítóképző-intézetek Poroszországban, 217., 259. sz. könyvism.); a Sárospataki Füzetekben (1857. Sinai Miklós és tételei a magyar reformált egyház alkotmányára vonatkozólag, A debreczeni főiskolai tanárok előterjesztése a bölcsészeti szak ügyében, 1858. Adalék a magyar puritánok történetéhez, Felszólítás a Dunafejedelemségben szétszórva élő magyar reformátusok ügyében, Első jelentés a dunafejedelemségi magyar reformátusok ügyében, Népiskolai ügy, 1859. Szabolcsmegye rendei egyházi ügyekben intézkednek 1607, A mihálydii egyházi gyülésben mihálydii prédikátort Debreczeni Jánost odavaló nemes Pelei Gáspárral megbékéltetik, 1860. Adatok a tiszántúli ref. egyházkerület multjából, A szathmárnémetii zsinat végzései, eddig ismeretlen eredeti szerkezetökben, 1861-62. Egyháztörténelmi források a debreczeni egyházmegye levéltárából, 1863. A felső-magyarországi ref. egyházak legelső kánonos könyve, A népek halála és könyvism., 1864. Az erdődi második zsinat 1555., Simonytornyai Gergely ösmeretlen magyar reformátor, 1865. Az egyháztörténelem irodalmi fejlődése, A magyar prot. gályarabok névsora, 1866. Pusztaszer és könyvism., 1867. Adatok a szabolcsmegyei reform. lelkészek nyolczadbeli jövedelmére vonatkozólag, 1869. Adalékok a m. prot. iskolák autonomiájának történetéhez, A tiszántúli reformált lelkészek kérelme II. Rákóczy Ferencz fejedelemhez s a fejedelem válasza); a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1858. A lelkipásztor beállításának szertartása, Az első és második helvét hitvallás keletkezelésének rövid története, Igehirdetés ügye Debreczenben és másutt, Nyilt levél a szentesi ref. egyház presbyteriumához, Régi magyar ref. egyházi nyelvemlék és könyvism., 1859. Prot. egyháztörténelmi rövid észrevételek Erdősi Jánosról, 1860. Magyar prot. egyháztörténelmi emlékek és könyvism., 1861. könyvism., 1862. Huszár Gál magyar reformátor és az ő egyházi beszédei, Előterjesztés a debreczeni ref. gyülekezet népnevelési állapotáról, Nyilatkozat a tiszántúli ref. egyházkerület gyülekezeteinek előljáróihoz, 1863. A protestantizmus és a tudomány, A puritánok jelleme és alaptételei, Az alakulandó magyar prot. irod. társaság alapszabályainak terve, Néhány szó a moldva s oláhországi magyar prot. missio ügyében, Nehéz idők és a magyar protestáns irodalmi társulat, Némi tájékozás a protestantismus és a tudomány felett és könyvism., 1864. Az egyházi műemlékek ügyében, Történelmi tájékozás Kálvin és a kalvinismus ügyében, Nehány szó Kalvinról, 1866. A helvét hitvallás új kiadása Bécsben, Egy pár szó és könyvism., 1879. A magyar protestáns egyháztörténelem jövője ügyében, 1880. A szavazatok többsége a protestáns egyházban); a Századokban (1868. Sinay Miklós nagy történetbúvár emlékezete, 1872. A Rákóczy-Rozsnyay ének Bocskayról s egy általános történelmi napló tervezete, 1875. Jelentés a hazánkra vonatkozó zürichi kéziratokról); a Fürdős, Papi dolgozatok gyászesetekre cz. gyűjteményben (Kecskemét, 1859., 1864., 1867. gyászbeszédek); a Szabad Egyházban (1887. A magyar olvasókönyvekről).
Levele Ipolyi Arnoldhoz: Szentes 1855. márcz. 14. (Figyelő XXIII. 1887. 365. l)
Munkái:
1. Székfoglaló egyházi beszéd az egyházi tanításról, mint a prédikátor fő kötelességéről. Kiadják a szentesi ref. gyülekezet néhány buzgó tagja. Szarvas, 1854.
2. A protestáns egyházalkotmány alapelvei, a XVI. század főbb reformátorok, vallástételek és egyházszervezetek bizonyítása szerint. U. ott, 1856. (Ism. M. Sajtó 1857. 110. sz.).
3. A hit, tudomány és szeretet az egyházban, mint a távozó lelkipásztor hő óhajtásának legfőbb tárgyai; a szentesi ref. vallásu gyülekezethezi bucsubeszédül írta és elmondotta 1856. ápr. 20. U. ott, 1856.
4. A theologiai tudományok encyclopaediája és methodologiája. Hegenbach K. R. után ford. Pest, 1857. (Protestáns Theologiai Könyvtár I.).
5. Vélemény a magyar protestáns egyházalkotmány főpontjai felett, különös tekintettel a jövendő törvényhozásra. Debreczen, 1857. (Ism. Magyar Sajtó 110. sz.)
6. Az ordaliák vagy istenitéletek. Pest, 1858. (Különny. az Uj M. Muzeumból.)
7. Közoktatásügy Németalföldön. Sárospatak, 1858. (Különny. a Sárospataki Füzetekből.)
8. Erdősi János magyar protestáns reformátor, különös tekintettel némely magyar tudósok balvéleményére. Debreczen, 1859.
9. Etel laka, vagyis Attila hún király birodalmi székhelye. Történeti vizsgálat. U. ott, 1859.
10. 1861. május 31. tartott beszéde. Debreczen, 1861. (Böszörményi László országgyűlési beszédével együtt.)
11. A történelmi birálatról. Akadémiai székfoglaló beszéd, Pest, 1861.
12. A magyar protestáns egyház szabadságának védelme, némely tekintélyes német tudósok megtámadásai ellen. Sárospatak, 1862. (Különny. a Sárospataki Lapokból.)
13. Leveleki Molnár Ágoston nejének néhai baji Patay Piroska asszony emlékezete. Imák és gyászbeszédek. Debreczenben 1862. okt. 17. Debreczen, 1862.
14. Az alakulandó magyar protestáns irodalmi társulat alapszabályainak terve. U. ott, 1863. (Névtelenül.)
15. Dévai Biró Mátyás, első magyar reformátor életrajza s irodalmiművei. Pest, 1863.
16. Halotti beszéd néh. Aranyi István felett. Debreczen, 1864.
17. Gyászbeszéd néh. Farkas Ferencz felett aug. 3. Debreczenben. U. ott, 1864.
18. Kalvin élete és a kalvinismus. Pest, 1864. (Ism. M. Sajtó 125. sz. 2. kiadás. U. ott, 1864.)
19. Egyházi beszédek. Robertson nyomain. I. füzet. U. ott, 1864. (2. kiadás. 1868., 2. füzet 1867. Ugyanott, 3. füzet, Debreczen, 1869.)
20. Egyetemes egyháztörténelem. Főiskolai tanulók s művelt protestánsok számára. 1. füzet. Az egyház alapításáról a reformatióig. Pest, 1865.
21. A magyarországi ref. egyház közönséges énekeskönyvéről, az énekek szerzőinek névsorával. Történeti közlemények. Debreczen, 1866.
22. Egyházi gyászbeszéd Csányi Dániel felett. U. ott, 1867.
23. A levéltárak megóvásáról és rendezéséről, főtekintettel a magyar protestáns egyházi levéltárakra. U. ott, 1868.
24. A tiszántúli ref. egyházkerület véleménye az 1868. évi vallásügyi törvény részletezéséről és az iskolaügyről. U. ott, 1869.
25. Adalékok a magyar prot. iskolák autonomiájának történetéhez. Sárospatak, 1869. (Különny. a Sárospataki Füzetekből. 2. jav. és bőv. kiadás. Debreczen, 1870.).
26. Válaszjavaslat az iskolaügyben a közokt. min. urhoz, a tiszántúli ref. egyházkerület közgyűléséből. Debreczen, 1870. (Kézirat gyanánt.).
27. Temetési beszédek. 1. füzet. U. ott, 1870.
28. Ünnepi és közönséges egyházi beszédek. 1. füzet. U. ott, 1870.
29. A magyar prot. hitfelekezetek egyházi és iskolai szükségeinek országos költséggel való fedeztetéséről, különös tekintettel a kath. autonomiai mozgalmakra. U. ott, 1871. (Különny. a M. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmezőből.).
30. Melius Péter emlékezete. U. ott, 1873. (Különny. a M. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmezőből.)
31. A magyarországi ref. egyház számára egyházi főhatóságul felállíttatni szándékolt konventről. U. ott, 1873.
32. A magyarországi prot. gymnasiumok államjogi viszonyai. Emlékirat a tiszántúli reformált egyházkerület főtiszt. közgyűléséhez a középtanodai oktatásról szóló ministeri törvényjavaslat felett. U. ott, 1873.
33. Strausz Dávid Frigyes emlékezete. U. ott, 1874.
34. A debreczeni nyomdászat első korszakáról. U. ott, 1874.
35. A magyarországi protestáns egyletről. U. ott, 1875.
36. Néhány szó az ultramontának törekvéseiről a protestantizmussal szemben. U. ott, 1875.
37. Néhány szó Melius Péter sírjáról. U. ott, 1875.
38. A modern atyafiak legujabb ijedelme. U. ott, 1876.
39. Adalékok a m. ref. egyház zsinattartási ügyének multjához. U. ott, 1877.
40. Egy határozott lépés a zsinattartás felé. U. ott, 1877.
41. Adalékok a m. tud. akadémia megalapítása történetéhez. Bpest, 1877. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből VI. 6. Szilágyi István és Vaszary Kolossal együtt.)
42. Zsinati teendőink mivolta, rendszerre és egymásutánja. Töredék és alapvázlatok egy törvénytervvel. Némi kis észrevételek az eddig megjelent tervezetekre, vélemény a legközelebbi teendőkre nézve. Debreczen, 1878.
43. Néhány előleges szó a magyar ref. egyház zsinati előkészületei ügyében. U. ott, 1879.
44. Igénytelen vélemény a magyar prot. egyháztörténelem jövője ügyében. U. ott 1879.
45. Egyháztörténelmi irodalmunk ügyéhez. Budapest, 1880.
45. Ünnepi és közönséges (temetési és alkalmi) egyházi beszédek. Kiadta Révész Kálmán. Öt kötet. Bpest, 1889-90.
47. Révész Imre munkái a pátens korából. (1859-1860.) Sajtó alá rendezte Révész Kálmán. U. ott, 1900. (M. Prot. Irodalmi-Társaság Kiadványai 10.)
Szerkesztette és kiadta a M. Prot. Egyházi és Iskolai Figyelmező czímű folyóiratot 1870-78-ig Debreczenben. (E folyóiratban több értekezése, tanulmánya és birálata jelent meg.)
Levele Arany Jánoshoz: Debreczen, 1862. november 3. (a magy. tud. akadémia levéltárában).
Arczképe Barabás Miklós festése a debreczeni ev. ref. kollegium könyvtárában.
Danielik M. Irók II. 268. l.
Vasárnapi Ujság 1860. 17. sz. arczk.
Figyelő I. 1876. III-IV., VIII-X., XIII.
Szinnyei Könyvészete.
Balogh Ferencz, A magyar protestáns egyháztörténet irodalma. Debreczen, 1879.
Kiss Áron, Nevelés- és Oktatás-Történet Kézikönyve 253. l. és M. Népiskolai Tanítás Története 209. l.
1881: Szabó János, Emlékbeszéd R. I. felett. Debreczen, Prot. Egyh. és Isk. Lap 8., 9., 10. sz., Századok 274. lap, Szentes és Vidéke 8. sz., Hód-Mező-Vásárhely 8. sz., Pesti Napló 50. sz. (Jakab E.)
1882. Prot. Képes Naptár arczk., M. Akadémiai Almanach, 255. l., Ballagi Mór, R. I. emlékezete. Bpest, (Emlékbeszédek I. 4.).
Új M. Athenás 339. lap.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Verédy, Paedagogiai Encyclopaedia. Bpest, 1887. 771. l.
M. Könyvészet 1889., 1891., 1901.
Kiszlingstein Könyvészete.
Bökényi Dániel, A magyar ábc- és olvasókönyvek. Máramaros-Sziget, 1891. 18. lap.
Ballagi Géza, A protestáns pátens és a sajtó. Bpest, 1892. 31. lap.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 522. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 147. l.
Debreczeni Prot. Lap 1902., 43., 44. sz.
Debreczeni képes kalendárium 1903. (Erőss Lajos) arczk.
Relencyclopädie für prot. Theologie und Kirche. Leipzig. III. Aufl. (Balogh Ferencz.)