jogi doktor, ügyvéd, szül. 1862. decz. 24. Bajmokon (Bácsm.); a gymnasium három osztályát Szabadkán, a többit Szegeden végezte. A jogot úgy tanulta, hogy egyúttal postakiadó volt Bajmokon kilencz évig, egy évig a biróságnál volt szolgálatban és így csak 1894-ben kapott ügyvédi oklevelet és azon év június óta ügyvéd Szabadkán, hol az ügyvédi kamara titkára és a magyar jogászegylet igazgató-választmányi tagja.
Írói működését a Fővárosi Lapoknál kezdte meg a 80-as évek elején és a 90-es évek közepéig ott folytatta. Költeményei, czikkei az Ország-Világban (1886. költ. Piron után, 1900. rajz); a Fővárosi Lapokban (1887-90. költ. Gilm H., Bodenstedt, Baumbach, Keller Gottfried, Coppée Fr. után és Irodalmi kíntornázás, czikk, 1889. 5. sz. könyvism.); a M. Szalonban (1888-90. költ. Goethe, Haug, Kästner, Béranger, Hugo Viktor után); a Bácskában (1890. költ. Tennyson után, 1891. 31. sz. Nyelvészkedés); a Képes Családi Lapokban (1890. költ.); a Zombori Hirlapban (1894. A vadállat, rajz); írt még az Üstökösbe, a Magyar Nyelvőrbe (1887. Búra, 1888. Miseder) és a Zentai Közlönybe, a Zombor és Vidékébe, az Irodalomba, a M. Világba, jogi czikkeket a Jogtudományi Közlönybe, a Jogba és a Magyar Kodifikáczióba.
Munkái:
1. Rigmusok. Bpest, 1891. (Ism. Budapesti Hirlap 32. sz., Főv. Lapok 356. sz.)
2. Úton-útfélen. Apró történetek. U. ott, 1901. (Ism. Vasárnapi Ujság 1900. 44. sz., Bácska 63. sz.)
Álnevei: Telecskai Balázs (a Főv. Lapokban) és Rogerius mester.
M. Könyvészet 1891., 1900. és önéletrajzi adatok.