bölcseleti doktor, állami főreáliskolai tanár, nemes Rédl Károly gazdatiszt és Guetman Julia fia, szül. 1875. decz. 13. Vaskapun (Baranyam.); iskoláit Siklóson kezdette, majd a pécsi főgymnasiumban folytatta. A VII. osztály elvégzése után, 1893. aug. 29. a zirczi cziszterczita rendbe lépett, hol Tibor nevet kapott. Mint papnövendék egy évig Zirczen tanult; az 1895-98. tanévekben a budapesti egyetemen magyar, német és latin nyelvészeti és irodalmi tanulmányokat folytatott. Az 1898-99. tanév elején kilépett a szerzetből és mint világi tanárjelölt folytatta egyetemi tanulmányait. Ugyanezen évben a rákospalotai Wagner-féle magángymnasiumban tanított. Majd bevonulván a soproni 18. honvédgyalogezredhez, rövid ideig katonáskodott. Mint özvegy anyjának fenntartója a póttartalékba helyeztetvén, a siklósi községi polgári fiúiskolánál foglalt el állást. Itt három évig működött; közben 1900-ban bölcselet-doktori, 1901. pedig tanári oklevelet szerzett. 1902-ben a zentai főgymnasiumhoz jutott tanárnak, ottani rövid működése után a közoktatásügyi kormány a pécsi állami főreáliskolához nevezte ki, hol jelenleg is működik. Időközben Rédl családi nevét Révaira változtatta.
Költeményeket írt a M. Állam Szépirodalmi Kert czímű mellékletébe (1895-1897), a Herkó Páterbe (1895), a M. Szemlébe (1896), a Rákospalota és Vidékébe (1900); a Siklós és Vidékébe (1900 és könyvism.); politikai czikkeket a M. Államba (1895. nov. 6.), vegyes czikkeket a M. Nyelvőrbe (1898. Kápa), a Közvéleménybe (Siklós, 1900. Lapszéli feljegyzések régi magyar codexekből, Török történetírók Siklós várának elfoglalásáról és könyvism.); az Egyetemes Philologiai Közlönybe (1903. Káldi születésének éve és egyebek); a Pécsi Naplóba (1903-04. tanügyi és társadalmi czikkek); az Orsz. Középtanodai Tanáregylet Közlönyébe (1903. Latin nyelv a reáliskolában, Reáliskolát végzett ifjak pályaválasztása, 1905. Adatok a reáliskolai latinnyelvi tanításhoz); a M. Szemlébe (1904. Barlám legendája a magyar irodalomban); az Ethnographiába (1905. Baranyai babonák).
Munkái:
1. Káldi György életrajza, bibliafordítása és Oktató intése. Pécs, 1900. (Bölcseletdoktori értekezés).
2. A siklósi községi polgári fiuiskola huszonegyedik Értesítője az 1901-1902. tanévről. Siklós, 1902.
3. Káldi György bibliafordítása. Pécs, 1903. (Különny. a pécsi főreáliskola 1903. Értesítőjéből).
4. Csepellény György. Bpest, 1904. (Különny. a Kath. Szemléből.)
5. Barlám és Jozafát, továbbá Szent Elek legendája. Pécs, 1905. (Különny. a pécsi áll. főreáliskola Értesítőjéből.)
6. Káldi György. Bpest, 1905. (Különny. a Hittudom. Folyóiratból.)
7. Káldi mind polemikus író. U. ott, 1905. (Különny. a Kath. Szemléből.)
Álnevei és jegye: Baranyay Ernő, Bernardinus, Athaliel és -y -ő (a Szépirodalmi Kertben költeményei alatt).
Nejének nemestóti Szabó Vilmának szives közlése.