jogi doktor, ügyvéd. szül. 1844-ben Eperjesen (Sárosm.); középiskoláit u. ott, jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, hol jogi doktori oklevelet szerzett. Több évi publicistikai tevékenység után az ügyvédi pályára lépett Budapesten. Rosenberg családi nevét 1881-ben változtatta Révaira.
Kezdetben szabadkőmivesi, később jogi szakíró volt és az Ungarische Gerichtshalleba írt; a Jogtudományi Közlönyben (1881. Mikor évül el a látra szóló váltó az elfogadó irányában? és könyvism., 1882. Kártérítés és elégtétel, adalék a keresk. törvény 356. §-hoz).
Munkái:
1. Budapest gyermekei. Bpest, 1874.
2. Der ungarische Strafprozess und die Stellung des Vertheidigers in der Untersuchung und Schlussverhandlung. U. ott, 1881.
3. Adalékok a szerzői joghoz. A «Société de Berlin» zárlati perének összes peranyaga. Egy bevezetéssel és az 1866-iki államszerződés eredeti szövegével. U. ott, 1884.
4. Strafreform und Gefängnissvereine. U. ott, 1894.
5. Bűnügyi statisztikánk 1895-1898. évben. U. ott, 1899. (Különny. a Jogból.)
Szerkeszti a Jog cz. szaklapot 1885 óta Stiller Mórral együtt Budapesten.
Kiszlingstein Könyvészete.
Századunk névváltoztatásai. Bpest, 1895. 189. lap.
M. Könyvészet 1899.
Pallas Nagy Lexikona II. Pótkötete. 1904. 522. l.