Révay Ferencz, (szklabinai és blatniczai),
alnádor, R. László és Eszteleky Anna fia, szül. 1489-ben; 1521-ben már Báthory István nádor titkára volt. A mohácsi vész után Ferdinand pártjához csatlakozott; ő szerzé meg e pártnak bátyját Istvánt és a híres czár Jovánt 1527-ben, mely érdemeiért I. Ferdinand által megkoronáztatása után a kir. tábla elnökévé neveztetett és kir. adományt nyert Szklabina vár felére; 1540-ben megszerezte a másik részt is. 1532-ben Turóczmegye főispánjává neveztetett ki. 1538-ban kir. személynök volt. Több birtokot szerzett adományozás és házasság által. 1542-ben nádori helytartói méltóságra emeltetett. Jelen volt még az 1550. országgyűlésen, hol a 41. törv. czikkben a határvizsgáló-bizottság tagjául választatott. Kedvelte a tudományt és a tudósokat; Veranczi Ferencz tőle kérte Bonfin IV. és V. tizedének kéziratát, mit a tudós bibornok 1550. márcz. 5. levele bizonyít. Meghalt 1553. nov. 1. Pozsonyban.
Levelei Gyulai Andráshoz 1542. (Századok 1873. 47. l.); Choron Andráshoz (Századok 1887. 59. l.). Mint Luther Márton híve, vele levelezett; Luthernek hozzá írta levelét Ribinyi is kiadta (Memorabilia II. 43. l.).
Felsőmagyarországi Minerva 1829. I. 65. l. (Kovacsóczy).
Nagy Iván, Magyarország családai IX. 694., 709. l.
Századok 1873. 48., 59., 625., 1875. 371. l.
Történelmi Tár 1878., 1880., 1882., 1887.
Irodalomtörténeti Közlemények 1894. 419. l.