orvosdoktor, ideg- és elmeorvos, egyetemi klinikai tanársegéd, R. Károly bányamérnök és harkányi Schiller Franciska fia, szül. 1874. febr. 11. Reiscza-Bányán (Krassó-Szörénym.); iskoláit u.-ott, Aninán, Temesvárt és Budapesten végezte, hol 1901-ben orvosdoktori oklevelet nyert. 1901 óta az egyetem elmekórtani klinikáján működik.
Munkái:
1. Az elmekórtan haladása. Budapest, 1902. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)
2. A terhesség alatt fejlődött elmezavar. U. ott, 1903. (Különny. a Gyógyászatból.)
3. Adatok az elmebajok casuistikájához. (Kataraktás, eclampsias elmebajok.) U. ott, 1903. (Különny. az Orvosi Hetilap «Elme- és Idegkórtan» czímű mellékletből.)
4. Periodusosan ismétlődő hysteriás depressiós állapotok. U. ott, 1904. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)
5. Casuistikus és therapiás közlemények a budapesti kir. tudom. egyetemi elmekórtani klinikáról. Isopral, újabb altatószer. U. ott, 1904. (Különny. az Orvosi Hetilap «Elme- és idegkórtan» cz. mellékletéből.)
6. Két ritkább tünet elmebetegeknél. U. ott, 1904. (Különny. az Elme- és Idegkórtanból.)
7. A gyöngeelméjűség alapján fejlődő elmezavarok. U. ott, 1905. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)
8. Ujabb tenyéri reflex. U. ott, 1905. (Különny. az Elme- és Idegkórtanból).
9. Közlemények a budapesti kir. tud.-egyetem elmekórtani klinikájáról. (Szent János-közkórház elmebeteg-megfigyelő osztálya.) A maretinről. U. ott, 1905. (Különny. az Elme- és Idegkórtanból.)
10. Az elmebetegek testsúlyáról. U. ott, 1905. (Különny. az Elme- és Idegkórtanból.)
A m. n. múzeumi könyvtár példányairól és önéletrajzi adatok.