orvosdoktor, született 1818. jan. 4. Nagy-Rőczén (Gömörm.), hol atyja R. Sámuel ág. ev. lelkész és természetbúvár volt, ki fiát a füvészet ismereteiben oktatta s előkészítette az orvosi pályára; R. Rozsnyón tanult, azután a humaniorákat Pozsonyban bevégezve, Pestre jött az egyetemre, hol az orvosi tudományokat hallgatta, mellesleg azonban a botanikában is képezte magát. Bécsben folytatta orvosi tanulmányait, hol orvosdoktori oklevelet nyert. Hazájába visszatérve, az orvosi gyakorlat mellett szenvedélylyel foglalkozott hazája florájával. 1844-ben Moskoweczre ment orvosnak. 1848-49-ben a sűrűn jelentkező sebesültek gyógyításával volt elfoglalva. 1851-ben Nagy-Rőczére hívták meg városi tiszti orvosnak, hol súlyosan beteg atyját is ápolta; e mellett folytonosan foglalkozott füvészeti tanulmányaival és számos ezen tudományágra vonatkozó czikket közölt. Meghalt 1861. január 12. Nagy-Rőczén.
Munkája: Kveta slovenska čili opis všech jevnosnubných na slovenska divorostaucich a mnohý zachradnich zrostlin podlé saustavy De Candolle-ovy. S. připojeným zrostlinárřskym násvoslovím, slovnikem a návodem k určitbe zrostlin podlé saustavy Linné-ovy. Selmeczbánya, 1853. (Tót Flóra, az az a felső megyékben vadon termő 2000-nél több növénynek ismertetése.)
Kéziratban tót etymologiai szótárhoz bő anyagot hagyott hátra, úgyszintén gazdag növénygyűjteményt.
Kaniz, Aug., Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Halle, 1865. 229. l.
Berich über die österr. Literatur der Zoologie, Botanik... Wien, 1855., 93., 115., 177. l.
Slovenské Pohlady 1888. 1. szám.
Petrik Bibliogr.
Vliček, Jaroslav, Dejiny Literatury Slovenskej. Turócz-Szent-Márton, 1890. 116., 183., 271. l.