orvosdoktor, egyetemi magántanár, szül. 1857. jún. 18. Eperjesen (Sárosm.); a gymnasiumot szülővárosában kezdte 1857-ben, mire a bécsi egyetemre ment, hol 1880-ban az összes orvostudományok dektorává avatták. 1881-83-ig műtőnövendék volt a bécsi egyetem I. oszt. sebészeti klinikáján és 1883-91. assistens az általános Poliklinikán. Jelenleg gyakorlóorvos és egyetemi magántanár Bécsben. Rosenthal családi nevét 1883-ban változtatta Réthire.
Czikkei a Wiener medicin. Presseben (1884. Casuistische Mittheilung aus der Abtheilung für Hals- und Brustkrankheiten des Prof. Schnitzer, Zur Casuistik der Laryngitis haemorrhagica, Zur Casuistik der Lungensyphilis, 1885. Die Chromsäure und ihre Anwendung als Aetzmittel bei Krankheiten der Nase etc., Zur Casuistik der Miliartuberculose des Kehlkopfes und des Rachens, 1886. Ueber Reflexneurosen, 1887. Die Behandlung der Kehlkopftuberculose mit phosphorsaurem Kalk); a Wiener klin. Wochenschriftben (1889. Ueber Pachydermia laryngis, 1890. Ein neuer Schlingen-schnürer der Nasenrachen-Polypen, Die Verbiegungen der Nasescheidewand und ihre Behandlung) sat. Munkatársa a Medicin. Lexikonnak és a barcellonai Laryngol. Zeitschriftnak.
Munkái:
1. Diagnostik und Therapie der Kehlkopfkrankheiten. Wien, 1891.
2. Die Krankheiten der Nase, ihre Nebenhöhlen des Rachens. Mit 35 Abbildungen. U. ott, 1892.
3. Experimentelle Untersuchungen über den Schwingungstypus und den Maschinismus der Stimmbänder bei der Falsettstimme. U. ott, 1896. kőnyom. táblával.
Eisenberg, Ludwig, Das geistige Wien. Wien, 1893. II. 392. l.
Századunk névváltoztatásai Bpest, 1895. 188. lap és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.