kir. postafelügyelő, temesvári posta- és távirdatanácsos, R. József kincstári uradalmi pénztári tiszt és berzéki Paulikovics Emilia (Paulikovics Lajos írónak édes testvére) fia, szül. 1842. márcz. 1. Máramaros-Szigeten; atyját 1846-ban elvesztvén, édesanyja nevelte; iskoláit szülővárosában és Pesten végezte; azonban tanulmányait súlyos betegsége (tüdővérzés) miatt félbe kellet szakítani, s édesanyja kieszközölte, hogy kinevezték postamesternek Gesztre (Biharm.), hol hat évig és pár hónapig működött. Midőn 1867-ben a magyar miniszterium megalakult, azon év aug. kinevezték Nagyváradra postajárulnoknak és miután félév mulva letette a postatiszti vizsgát, postatisztté lépett elé. 1868. decz. mint fogalmazó és postaigazgatósági előadó Kassára költözött. 1871. postafelügyelővé neveztetett ki. Baross Gábor működése idején titkárnak, majd a posta és távíró egyesítése idejében Pécsre, az új posta- és táviró-igazgatósághoz tanácsossá neveztetett ki.
Mint postamester és állami tisztviselő több czikket írt a Posta Közlönybe, főleg a postatakarékpénztár életbeléptetése, a távirda egyesítése érdekében; később a posta-távíróhivataloknak városokban és községekben való elhelyezéséről, történeti háttérrel stb.
Munkája: A postai közigazgatási és kezelési szabályok kézikönyve. Kassa (Sárospatakon nyomatott), 1881. (2. bőv. kiadás. Kassa, 1883.)
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.