főreáliskolai tanár, született 1853-ban Eperjesen (Sárosm.); 1874-ben nyert tanári oklevelet földrajzból és történelemből és 1882-től fogva a pécsi állami főreáliskola tanára volt hol egyszersmind az alsófokú kereskedelmi iskolában tanította a földrajzot és fogalmazást. Meghalt 1902. október hó 21. Pécsett.
Czikkei a Természetben (1877. A geyserekről, Hóolvadás és lavinák, Légáramlatok és csapadék, A fjordokról, 1878. A jegesek keletkezéséről, A jegesek mozgása, A jegeseken mutatkozó tünemények, Morénák, Oroszország népei, A jegesek hatása a talajra); a Földrajzi Közleményekben (1877. A hegységről, A földrajzi helyesírásról, 1878. A tavak keletkezéséről, A jegesek földrajzi elterjedése, Új-Seeland egykor és most, 1879. A földrajzi ismeretek az-kor első felében, 1880-81. könyvism., A datolyapálma földrajzi elterjedése, 1884. A természetes népek kihalásának okai és könyvism., 1887. Olaszország újabb statisztikájából és könyvism., 1889. Az Osztrák-Tengerpart nemzetiségi viszonyai); az Orsz. Tanáregylet Közlönyében (1877-78. Nehány észrevétel a földrajz tanításáról, Az ethnographia mint a középtanodai oktatás tárgya, 1878-79. A praedestinatio a történelmi oktatásban, 1879-80. Nehány megjegyzés az antropologiai műszótár érdemében, 1882-83. A földrajz irányairól, 1883-84. Könyvism., 1884-85. Böngészet az iskolai értesítőkben, 1886-87. A tanári könyvtárak számára kiadott könyvjegyzék, A kereskedelmi iskolák tanterve); a Magyarország és a Nagyvilágban (1879. Föld- és néprajzi mesék az ó- s középkorban, Az ember őshazája, A jégkorszak, Természettani regék, Regék a holdról, Az emberiség egysége, 1880. Mióta élünk a földön? Az ősember és kortársai, Az írás jelentősége, 1881. Körséta egy távoli szigeten, 1883. A műveltség fejlődése köréből); Bodnár Zs. Havi Szemléjében (1879. Könyvism., 1881. A Ilánok vidéke, Antrhopologia és ethnologia); a Bihar cz. hírlapban (1880. Eszmetöredékek az ethnologia köréből, Az írásról, 1881. A jégkorszak okairól, 10 közlés és könyvism.); a Magyar Gacaban (1880. Ethnologiai osztályozás nyelvi alapon); a lőcsei Albumban (1882. Az ember régisége); a pécsi főreáliskola Értesítőjében (1883. Az északkeleti átjáró, 1886. Az emberiség művelődésének iránya, 1893. Gondolatok a földrajz feladatai és módszere köréből); a Budapesti Szemlében (1888. Hübner báró utazása, 1889. Brit-Amerika s a canadai Pacific, 1890. Kétes adatok Columbus életéről); a Pécs cz. hírlapban (1890. Városok nevei az Egyesült-Államokban és 1882-90. Könyvism.); a Pécs és Környéke cz. műben (1894. Pécs földrajzi fekvése); az Emléklapok Pécs város multjából és jelenéből cz. munkában (1894l. A pécsi áll. főreáliskola ismertetése).
Munkái:
1. Európa földrajza. Az osztrák-magyar monarchia kivételével. A középiskolák IV. osztálya számára. Bpest, 1877.
2. Általános összehasonlító földrajz. U. ott, 1878.
3. Franczia nyelvtan, főreáliskolai használatra. U. o., 1884.
4. A pécsi állami főreáliskola története. Pécs, 1895.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 163. l.
Vajda Emil Névkönyve 172. l.
Budapesti Hirlap 1902. 292. sz. (Nekr.) és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.