róm. kath. plébános, volt képezdei tanár, szül. 1844. febr. 2. Hernád-Némethiben (Zemplénm.); iskolai tanulmányait a miskolczi algymnasiumban és az egri érseki lyceumban fejezte be. Aze gri papnevelő-intézet egyházirodalmi társulatában nagy tevékenységet fejtett ki. Felszenteltetése után mint poroszlói káplánt a Magyar Állam szerkesztői felhívták a fővárosba, hogy itt az egyház képviselője és a lap belmunkatársa legyen. 14 hó mulva azonban visszavágyott a lelkipásztorkodás terére. Érseke Jász-Apáthiba nevezte ki káplánnak, honnét Egerbe jött főegyházi hitszónoknak és tanítóképző-intézeti tanárnak és e kettős minőségben működött 1886. október végeig, a midőn is saját kérelmére Alsó-Ábrányban lelkészszé neveztetett ki, hol jelenleg is működik.
A 70-es években munkatársa volt a M. Államnak, Religiónak, Kath. Néplapnak, a M. Sionnal, Egri Egyházm. Közlönynek és hét évig a Népiskolai Tanügynek.
Munkái:
1. Örömhangok Bartakovics Béla egri érsek aranymiséjére. Az egri növendékpapság nevében zengi. Eger, 1866.
2. Az egély. Költői hitvédirat hat énekben. Racine Lajos után francziából magyarítá. U. ott, 1870.
3. Répássy János költeményei. U. ott, 1872.
4. Hymnus mélt. és főt. Lévay Sándor fölszentelt püspök tiszteletére. U. ott, 1872.
5. A jegyes öröme. Allegoriai költemény. U. ott, 1872.
6. A népiskolai hitoktatás módszertana. Kath. képezdék, növendékpapok, és hitelemző lelkészek használatára. U. ott, 1873. (2. bőv. k. U. ott, 1880.).
7. Katholikus egyháztörténelem a Szentlélek eljövetelétől korunkig. Középtanodák használatára. U. ott, 1873. (2. k. 1879. U. ott, 5. k. 1897.).
8. Kis magyar nyelvtan. Szarvas Gábornak a m. tud. Akadémia által koszorúzott igeidőivel. A népiskolák III. s IV. osztályának. U. ott, 1873.
9. Irály-, költészet- és szavalástan a képezdei ifjúság használatára. U. ott, 1873. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1880. és 1885.).
10. Egyházi beszédek a róm. kath. egyházi év ünnepeire és vasárnapjaira. A szónoki előadásra vonatkozó gyakorlati szabályokkal és függelékül hét májusi beszéddel a «Magnicat» fölött. Bpest, 1877. és Eger, 1881. Két évfolyam. (3. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1886-87. Három kötetben).
11. Karácsonyi pásztorjáték. Karácsonyi és újévi olvasmányok jó iskolás gyermekek számára. Egyszersmind színi előadásra alkalmazva. Bethlehemesek részére. Eger, 1877.
12. Csevegő habok. Vigan folyó locsogás modern furcsaságok fölött. Bpest, 1879-80. Két kötet. (Ribizke névvel.)
13. Olvasókönyv a római kath. városi elemi leányiskolák III. és IV. oszt. számára. Tárkányi Béla által 60 aranynyal jutalmazott munka. U. ott, 1879.
14. Ugyanaz az V. és VI. oszt. számára. U. ott, 1879.
15. Szellemi körutazás a nyári szünidő alkalmából. Itthon maradt lelkészek és tanügybarátok számára ötven krajczárért igazítja. Eger, 1882.
16. A széptan alapvonalai. Irta Stöckl Albert; a 2. kiadás után ford. U. ott, 1882. (Bölcseleti Füzetek XX., XXI.)
17. A szónoklattan alapvonalai. U. ott, 1882. (Bölcseleti füzetek XXII.)
18. A vallás bölcselete. Írta Stöck Albert. A 2. kiadás után ford. U. ott, 1882. (Mind a három munkát Zafféry Károlylyal együtt.)
19. A bűnbánat szentsége. Az egri egyházmegyei irodalmi egylet által jutalmazott pályamunka. U. ott, 1883.
20. A kereszténység védelme. Írta Hellinger Ferencz. Az 5. jav. és bőv. kiadás után ford. U. ott, 1883-84. Öt kötet.
21. Korunk nagy kérdései és a kereszténység szellemi, erkölcsi és társadalmi téren. Apologetico-philosophiai és socialpolitikai tanulmányok. Írta Stöck Albert. Ford. U. ott, 1883. Három kötet.
22. A bölcselet tankönyve Aquinói Sz.-Tamás nyomán. 2. magyar kiadás. Lényegesen átdolgozta és az eredeti szöveghez alkalmazta. U. ott, 1884-85. Három kötet.
23. A róm. kath. káté alapos és könnyen felfogható értelmezése válogatott történeti példákkal. Segédkönyv az iskolai és templomi hitelemzéshez. Irta Deharbe József. Az eredeti német 4. kiadás után ford. U. ott, 1885-86. Öt kötet.
24. Ujabb költemények. U. ott, 1896. (Ism. Egri Hiradó 88., M. Állam 287., Irod. Közlöny 12. sz.).
25. Hárfaharangok. Uj és eredeti egyházi énekek róm. kath. templomi és temetési használatra. Egy szólam (l. tenor) hangjegyekkel. U. ott, 1899.
Szerkesztette a Népiskolát 1875-77-ig Egerben és ez időtől a Népiskolai Tanügygyé átalakult lapnak főmunkatársa volt.
Álneve és jegyei: Ribizke, (?), (!),-p -.
Petrik Könyvészete.
Verédy Paedagogia Encyclopaedia 780. l.
M. Sion 1888. 782. l.
Kiss Áron, M. Népiskolai tanítás története 212. l.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 206. l.
M. Könyvészet 1886., 1897., 1899.