bölcseleti doktor, Jézus-társaságbeli áldozópap és tanár, született 1643-ban Nagyváradon református szülőktől; miután áttért a római kath. hitre, 1666. okt. 17. lépett a jezsuita rendbe; grammatikát, bölcseletet és theológiát tanított Kassán; bölcseleti doktorrá avatták és ugyanezen tantárgyat előadta Nagyszombatban, hol később a nemes ifjak convictusának és a papnevelőintézetnek igazgatója, majd a trencséni rendház főnöke és a szerzet növendékeinek mestere lett. Életének többi éveit mint hitszónok töltötte el; jeles szónoki tehetségeért magyar Tulliusnak nevezték. Mint hittérítő számos hívet szerzett a római kath. egyháznak. Meghalt 1699. július 7. Pozsonyban.
Munkái:
1. Szép Neveinek mindenekben tökélletesen megfelelő, és Örök emlekezet érdemlő Dicsiretes Aszszonyi-allat. Az az: Tekintetes és Nagysagos Milith Klara Anna Aszszony, Méltóságos Groff Csáki Istvánnak, Felső Magyar Ország-Fő Generalissának &c. néhai kedves Házas-Társa; Kinek gyászos halotti pompáján így prédikáltatott Szepes-Várában 1685. (Lőcse).
2. Tekintetes és Nemzetes Krompachi Üdösbik Hollo Sigmondnak, Felséges Császárink, és Koronás Királyink ötven esztendeig való igaz és álhatatos jámbor Szólgájának, Magyar és Szepesi Kamorák Tanáttsának, életében erdemlett teljes dicsirete; mellyet hólta után örök emlekezetre, prédikatióba foglalt, és temetésének gyászos pompáján világ eleibe terjesztett... Nyomtattatott Lőcsén, és prédikáltatott Szepes-Várallyán, abban az esztendőben, Melyben FeLséges KiraLyVnknak VItéz ArMaDáIa Erse(K)-VIVárat a TöröktőL VIszsza Vette. (1685). (Mind a két munka a nagyenyedi monirota zárdában van).
3. Rara Avis in terris, Alboq. simillima Corvo; sive Spectabilis, ac Generosus Dominus Sigismundus Hollo Senior, de Krompach, ex Vetusta Corvinorum Stirpe progenitus, Sacrae Caesarae Regiaeq. Majestatis Aulae Familiaris, nec non Inclitarum Hungariae & Scepusiensis Camerarum Consiliarius, ob eximia Heroicarum Virtutum decora inter rariores Hungariae Heroes mertto numerandus: cujus Funebres Exequias, in Capitulari Basilica Scepusiensi solenniter celebratas, hac dictione Panegyrica exornavit Anno TVrCICae potentIae CirCa StIgoIUM profLIgatae, arCIsqVe VI-VáriensIs reCeptae. (1865).
Fehér, Historia Academiae 21., 33. l.
Stoeger, Scriptores 298. l.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 546., 547., II. 429. l.
De Backer-Sommervogel, Bibliothèque-Bibliogr. VI. 1687. sz.