esztergomi kanonok, szül. 1810. máj. 27. Tatán (Komáromm.) polgári szülőktől; elvégezvén gymnasiumi tanulását szülőföldjén, felvétetett az Esztergom-főegyházmegyei papnövendékek közé és a bölcseletre Nagyszombatba, a theologiára pedig 1832-ben Pestre a központi papnevelőbe küldetett. Miután 1836. október 28. fölszenteltetett, nyolcz hónapig mint kisegítő működött Doroghon, Lekéren, Nyerges-Ujfalun, Duna-Mocson és Drégely-Palánkon; végre 1837. július 3-án Lekérre került káplánnak. 1842. ápr. 12. képzőintézeti tanárnak neveztetett ki Esztergomba, majd 1836. máj. 8. plébános lett Gútán, 1849. nov. 6. pedig alesperes; 1861. nov. 8. javadalmát felcserélte az érsekújvárival; 1869. jún. 12. esztergomi kanonokká és végre 1874. június 8. czikádori cz. apáttá neveztetett ki. 1875. március 25. nagycsütörtökön reggel, bár még gyengélkedett, felment a székesegyházba, hol a papsággal együtt megáldozott. Délután állapota rosszabbra fordult és este 8 órakor meghalt. Bars, Esztergom vármegyék, a verebélyi és s sz.-györgyi érseki nemes székek táblabirája volt.
Czikkei közül említendők a Sürgöny Csarnokában (1840., A f. évi Társalkodó 83. számában «Felvilágosításul a Sürgöny Csarnokának» felirat alatt megjelent pestmegyei tb. törvény alkalmazásaira. A vegyes házasságot külömbség nélkül megáldani vonakodó kath. papra az 1647. 14. t.-cz. szigorú büntetését alkalmazni lehet-e, szabad-e?); a Jelenkorban (1841. A vegyes házasságok ügyében); a Religió és Nevelésben (1842. II. Tanítási módszer a falusi elemi iskolákban tanító mester urak számára, a nagysallai esperesi egyházi kerületben); a Nemzeti Ujságban (1842. 61-62. sz. Értekezés a borsodi körlevél czáfolatául); a Pesti Hirnökben (1847. Mátyás emléke ügyében9; a Kath. Néplapban (1850. A ker. kath. anyaszentegyház történeteinek nevezetességei, 1855. A vasárnapi iskolák behozatala, rendezése, tanítók, tantárgyak, a tanítás módja s ideje, pályadíjas mű, 1865. Fölszóllalás a káromkodás megszüntetésére); a Családi Lapokban (1852. A moldvai magyarok hit és nyelv tekintetében); a M. Sajtóban (1857. Nyelvünk és irodalmunk ügyében, Nemzeti művelődésünk); a Religióban (1860. A káromkodás elleni egyletek I-IV.); a Pesti Hirnökben (1865. Hazánk és nemzetiségünk ügyében); a Pesti Naplóban (1867. A városi tanácsról); az Idők Tanujában (1867. Paraenesis a terjedő erkölcstelenség és haza sorsa felett, Hét pont); a M. Államban (1871. Mikép kell a germanismus terjedésének gátot vetni? 145. sz. A Szent László-Társulat május 31. közgyűlés titkári jelentésére vagy a Szent László-Társulati szent képekről); az Új M. Sionban (1871. Az alesperesi hivatalos látogatások).
Munkái:
1. Főmélt. herczeg Kopácsy József úrnak, az esztergomi székesegyház érsekének... magos székeibe iktatása véget, ünnepélyes bejövetele alkalmával hódolnak az Esztergom főmegyebeli káplánok. Május 27. 1839. Esztergom.
2. Szent ének. A keresztény katholika egyház hitágazat- és szertartásaira alkalmazva az ajtatos hívek számára. Buda, 1842. (2. kiadás. Komárom, 1855.)
3. Tanításmód, a városi elemi iskolatanítók és mesterképzőintézetek használatára. Buda, 1845. (Ism. Egyh. Lit. Lap 1845-46. 2. kiadás. Pest, 1847.)
4. Egyházi beszéd, melyet Szent István első magyar és apostoli király nemzeti ünnepén a budavári főszentegyházban mondott. Buda, 1845.
5. Kalauz az elemi tanodákban írni tanuló és olvasást gyakorló gyermekek számára. Pest, 1847. (Ism. Egyh. Lit. Lap 1847. I.)
6. Egyházi szózat, mellyet fönséges Károly cs. kir. főherczeg ... cs. kir. tábornagy ... elhunyta fölött az Esztergom-Szent-Tamás mezővárosi kápolnában Turszky lovag nevét viselő 62. számu magyar gyalogezrednek helyben tanyázó 7. századja által tartatott egyházi gyászünnepély alkalmával 1847. június 2. mondott. Esztergom.
7. A nyilvános első és másodrendű oktatásnak igaz elvei. E. van Bommel lüttichi püspök után szabadon magyarra fordítva. Veszprém, 1847.
8. Ünnepélyes hálaadás az esztendőnek utolsó estvélyén. Pest, 1849.
9. A gyermekek első áldozásakor ünnepélyes szertartás. U. ott, 1849.
10. Hálakoszorú, melyet mélt. és főt. Viber József úrnak, bosoni vál. püspök ... midőn az érseki székes főegyházban hályei püspökké szenteltetnék, 1856. szept. 14. nyújt az alpapság. Esztergom, 1856.
11. Üdvözlet mélt. Tóth Imre püspöki szentelésére ... 1857.
12. Egyházi beszéd, melyet Andór helység új templomának felszentelésekor szent András hava 7. 1858-ban mondott. Komárom, 1858.
13. Örömvers, melyet Nagy-kéri Scitovszky Ker. János úrnak, Magyarország herczegprimása aranymiséje alkalmával 1859. nov. 6. fölajánl az esztergom-főmegyei alpapság. Esztergom.
14. Üdvözlet mélt. Fekete Mihály püspök aranymiséjére... 1859.
15. Egyházi beszéd, melyet a rév-komáromi sz. András főtemplomának főmagass. bibornok herczegprimás nagykéri Scitovszky János úr által végbe vitt fölszentelésekor 1860. október 28. mondott. Komárom, 1860. (Ism. Religio 1860. II. 49. sz.)
16. Egyházi beszéd, melyet sz. István király évfordulati ünnepén Bécsben a T. Kapuczinus Atyák templomában 1868. Kisasszony hava 18-án tartott. Bécs, 1868.
Ferenczy és Danielik, Magyar Írók I. 385. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia XII. 201. sz.
Kiss Áron, Nevelés története 222. l. és M. népiskolai tanítás története 171., 207., 222. l.
Verédy, Paedagogiai Encyclopaediae 775. l.
Új M. Sion 1886. 842. l.
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 431. l.
Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 495. l. és gyászjelentés.