bölcseleti és jogi doktor, ügyvéd és jogtanár, rovnéi (Trencsénm.) származású; tanulmányait 1716-ban Nagyszombatban kezdte meg, mely évben mint a II. nyelvtani osztály tanulója, annak anyakönyvébe iktattatott. A bölcseleti tanfolyam befejezése után 1724. annak első babérjait nyerte el; 1727-ben a bölcselkedés mesterélvé avattatott, utóbb pedig hites ügyvéddé lett. A XVIII. század negyedik évtizedében a nagyszombati egyetemen a római jog tanításával bizatott meg, mely hivatásában 1747-ben bekövetkezett haláláig működött.
Munkái:
1. Institutionum imperialum liber I. ex praelectionibus publicis. Tyrnaviae, 1734.
2. Dissertatio juridica desumpta e quatuor libris institutionum juris imperialis, in qua resolvuntur variae eruditae quaestiones, quibus accedunt Inst. lib. 2. tit. 6, 7, 8 9. U. ott, 1735. (Ennek többi czímei tanvédelmi állításokkal nyilvános vitatkozások alkalmával bocsátattak ki. U. ott, 1736.; bővebb kiadása. U. ott, 1738.).
3. Epitome, seu compendium universae doctrinae legalis, brevissimis verbis, sed sensu amplissimo universam juris materiam exhibens. Pars prima. U. ott, 1737.
4. Maximae juris celebriones, deductae ex jure canonico civili, glossa: illustratae exemplis, rationibus, limitationibus, in usum iuri utrique addictorum auditoribus oblatae. U. ott, 1747.
Katona, Historia Cricita XXXIX. 995. l.
Fejér, Historia Academiae 75. l.
M. Akadémiai Értesítő 1855. 492. l.
Pauler Tivadar, A nagyszombati törvénykar romanista írói. Pest, 1856. 10. l. és A budapesti egyetem története 29. l.
Petrik Bibliogr.