ügyvéd, Balassa-Gyarmat főbirája, Nógrádm. törvényhatósági bizottsági tagja, R. Ede hegedűművész testvéröcscse. Meghalt 1896. május 25. Balassa-Gyarmaton 59 éves korában.
Levelei Horvátországból a Hölgyfutárban (1861. 103., 111. sz.), levél Fiumeból (u. ott, 1861. 115. sz.); a Vasárnapi Ujságban (1861. Horvát országgyűlés, 1867. Guyon sírja, Abdul Aziz, 1868. Brunócz, A szegszárdi újvárosi templom); a Századunkban (1868. 104., 105., 112., 117. sz. Törökország jelen államférfiai); Hazánk és a Külföld (1865. Liszt Ferencz, 1866. Traján táblája, Hugo Viktorról, 1867. Hét torony, konstantinápolyi tűzoltók, 1868. Bangya János); a Magyarország és a Nagyvilágban (1868. Török diván); a Családi Körben (1870. 48., 49. sz. A mai török nők neveléséről); a Reményi Antal által szerk. Petőfi-szobor Emlékkönyvben (1882. A szobor története, átvették a fővárosi napilapok); a Reformban (1871. 315., 316. Izlam és a háremek Törökországban, 1871. 312. szám., könyvism. 132. Rákospalota, 1874. 118. sz. Nádasdy Ferencz 1671.); a Fővárosi Lapokban (1866. A Herkules-fürdő, Rosenberg Berta, 1867. Konstantinápolyi élet és séták, 1869. A keszthely-hévízi fürdő, Szliács, 1870. Árva vára, 1871. Az 1671. vértanúk); az Athenaeumban (1873. A szerb egyház jelen zavarainak kutforrása és gyógyszere, 1874. A magyarok történeti helyzetéről és hivatásáról szláv szempontból); a Pesti Naplóban (1878. 123. sz. Izsó Miklós); a Losonczi Hiradóban (1878. 16. sz. A zsélyi fürdő).
Munkája: A keleti kérdés magyar szempontból. Pest, 1867.
Petrik Könyvészete.
Nemzet 1896. 146. sz. esti k.
Vasárnapi Ujság 1896. 22. sz. (Nekr.)