ügyvéd, 1848-49-ben ezredes-hadbiró, később biztosító-társulati hivatalnok, szül. 1819. jan. 5. Pesten; Szolnokon nevelkedett, hol atyja sóházi hivatalnok volt; a gymnasiumot Pesten és Szegeden végezte; a bölcseletet Pesten, Váczon és Szegeden, a jogot Egerben tanulta és joggyakornok volt Batta Samu pestvármegyei főbírónál, majd jurátus Dokus László ítélőmesternél. Az ügyvédi vizsgát 1840. letette s még azon évben Pest város titztelei alügyészévé választatott. Mint ilyen sokat fáradozott a pesti dolgozóház létrejöttén, melynek hasznára egy kötet eredeti novellát adott ki. Ujvidékről nősülvén, ugyanott városi főjegyzővé neveztetett ki és sokat küzdött a magyar nyelv érdekében. 1848-ban tolmács lett a belügyminiszteriumnál, később ezredes-hadbiró volt Görgey táborában. Midőn a szabadságharcz leveretett, 15 évig várfogságra ítéltetett a haditörvényszéktől és Kufsteinban volt hat évig; azonban 1856-ban kegyelmet nyert, mire a Magyar Sajtó és Magyar Néplapnál működött; végre az első általános magyar biztosító társulatnál nyert hivatalt. Irodalmilag is szakadatlanul működött; örömmel foglalkozott a gyermekirodalommal is, majd egy, majd más vállalatnál. Ezeken kívül több színdarabot fordított magyarra. Sokat tett a magyar történet népszerüsítésére, kivált a nő- és gyermekvilág körében. Meghalt 1866. márcz. 31. Pesten. Leányát 1864-ben Juarez mexikói köztársasági elnök fia vette nőül. Párisban ismerkedett meg vele, hol R. elvált neje lakott. Az ifjú Juarezt Miksa császár hívei később elfogták és agyonlőtték. Miksa császár elfogatása után a fiatal özvegy közbenjárást kisértett meg ipánál a császár érdekében, de eredménytelenül. Utóbb Párisba tért vissza.
Történeti elbeszélései, rajzai, történelmi és ismeretterjesztő czikkei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Arpádia (1835. Zólyom); Honművész (1837. költ.); Rajzolatok (1838. II. Szanda, Töredék Heine párisi salonjából sat.); Pesti Hirlap (1841. 60. sz. Pest városa fenyítő bizottmánya); M. Gazda (1841. Eszmék egy általános cselédrendszerről); Athenaeum (1841. beszélyek, II. Szolnok vidéke, Törvényhatalom, Tiszavidéki néprege, Nehány szó a dolgozóházakról, 1842. I. Zsojcza, oláh néprege, Árvíz előtt és árvíz után, Rév-Komárom és beszély, II. Serbia 1837 óta, 1843. I. Elisa de Castro, II. A szerb fejedelem beiktatási ünnepélye s nehány szó Belgrádról, beszély); Regélő Pesti Divatlap (1842., 1844. elbeszélések, 1845. II. Váczvár, Neográd, Migazzi kastély, 1846. Bécsi levelek magyar dolgokról, Szomber Helene és elb., 1847. Bécs, Nagyvárosi nőnevelő-intézet); Magyar Életképek (1843. elbeszélések); Szivárvány (Miskolcz, 1843. elb.); Világ (1843. 36-52. Aldunai képek, 1844. 10., 12. sz. Pest város története); Életképek (I. 1844. Aldunai képek, II. beszély, III. 1845. A Forgách név, IV. Népmondák, várleírások 1. Gács-vár, VI. 1846. elbeszélés, IX. 1848. Zrinyi Boldizsár, az utolsó Zrinyi); Pesti Divatlap (1845. Népregék, népmondák és várleírások. Pest Margitszigete, A dunaparti torony, Szent Endre, Stara Voda, Királyi sír, Édes reggel, 1848. Karácsony estéje a bécsi tébolydában, Szentgyörgyiné); Ajándok (1846. beszély); Magyar föld és népe (1846. Zólyomvár); Hazánk (1847. 101-135. Úti jegyzetek Budától Zimonyig); Hölgyfutár (1850. 102. sz. Nő nem lehet király, vígj. 3 felv. Scibe után ford., előadták Pesten 1848. júl. 31., 1851. 182. sz. Rögeszme és őrültség, dr. 3 felv., írta Mellesville, ford., A bácsi vagy a szerelmes család, vígj. 3 felv., írta Benedix, ford., először előadták Pesten 1847. ápr. 30., 1865. Szanda, Kapisztrán János, Bécsi levelek és elb., 1857. A rózsa, Kaland egy barátom életéből és elbeszélések, 1858. Az öregség, Harrer után, Egy kép története, Van der Velde életéből, A festészet történetéről, A történeti festészetről, A pókok a világtörténetben, Mit hordtak hajdan kezükben a nők? A görögök és a rómaiak lakomái, A mi őseink és az ibolyák, Hogy öltözködtek őseink? A nevetés, Művészvilág képecske és elb., 1859. A történeti festészet és szobrászat érdekében, A magyar zenéről, A régi női hajlékek, Hogy temetkeztek őseink, Hogyan házasodtak őseink, Istenítéletek a XIII. században, és elb., Régi Istenítéletek a XVIII. században, Boronkay százados paripája, A férfiu kit szeretünk, a férfiu kit nem szeretünk, Angyal angyalért, tört. rajzok, Hosszú életkorok, A török nők öltözéke, Az egri nők öltözéke 1552., Az első hosszú derekú ruha és elb., 1860. Reményi, A régi magyar viseletről; a téli férfi öltönyök, a női ruhakelmék ára II. Ulászló korában, Hazánk első feloszlatása Árpád s a magyar és kun kapitányok közt, A balassa-gyarmati hölgyek, elb., Az ősi szerződés, multunk hölgyei, III. Murád leányának eljegyzési ünnepélye, Még egy adat Petőfi haláláról, Néhány szó a magyar jelmezképek ügyében, 1861. Csernovics Mária, 1862. elb., 1864. A koronázás és elb.); M. Sajtó (1856. 94. sz. A zsebrákok Magyarországban, 189. sz. Az utolsó Brankovics gróf); Család Könyve (1856. Palermo); M. Néplap (1856. Epizod Zrinyi a költő életéből és elb., Pálffy István és János grófok, Sámboky János, Zrinyi Miklós a költő, Zrinyi György halála, Illésházyak, Eger ostroma, Ghymes); Szépirodalmi Közlöny (1858. A regezit és a növényország, b. Mednyánszky Alajos, A troubadour-költészet, a Jeux floreuxok, szerelmiudvarok, francziából, Kiss Bálint által Karácsonyi László számára festett történelmi képek s néhány szó a hazai történelmi festészetről, A magyar huszárok száz évvel ezelőtt); Kalauz (1857. Labaudi Eugen keresztje); Mátyás diák Könyvesháza (1857. Gizella, szent István király felesége); Vasárnapi Ujság (1857. A régi magyar kereszt-, aranysarkantyú- és sárkányrend, 1858. Még néhány szó Kapisztrán Jánosról, 1860. A Dessewffyek, 1862. A székesfehérvári régi főegyház és királyi sírbolt); Szépirodalmi Közlöny (1858. Emlékezzünk régiekről); Nővilág (1859. Sajátszerű törvényszéki egyezkedés és elb., 1860. Emős álma, A mit a nők a nőkről írnak, 1862-68. elb.); Delejtű (1859. Temesvár és a Bánság elvesztése 1552-ben, Temesvár és a Bánság visszafoglalása, Csernovicsok, A Szent-István társulat); az Aradi Hiradó (1859. beszély); Divatcsarnok (1859. Frangepán Beatrix, Kalászat a magyar hitregéből); Győri Közlöny (1859. 1-7. sz. Pálffyak); Kétgarasos Ujság (1859. Leánykérési szokás a régi horvátoknál és szerbeknél); Bajai Közlöny (1860. 17. sz. Biztosítsunk, 13-15. A futaki országgyűlés); Alföldi Kalauz (Arad, 1860. A károkkal kivívott győzelem, epizod, Vázlatok az Alsó-Tisza s Marosvidék történetéből a mohácsi vész óta, A karókkal kivívott győzelem); Nép ujsága (1859. Dugovics Titusz, Eger védelme Dobó István alatt, 1860. Az 1552. év); Sürgöny (1861. 9. A Bánság visszacsatolása 1778-ban, 12., 19., 23. sz. A határőrezredek, 25. sz. Az óhitűek nemzeti zsinata); Családi Kör (1861. Az aradi vértanúk, 1862. Nándorfehérvár, Mátyás király második nászünnepe és Beatrix királynő megkoronáztatása és elb., 1863., Kún László udvara, A székesfehérvári hajdani főegyház); Emich Gusztáv nagy képes Naptára (1861-re Mátyás király hadserege, Egy szegedi menyecske, visszaemlékezések a jó időkre, 1864. Mátyás király özvegysége); Alkotmányos nagy Naptár (1862. Damjanics János és a szolnoki diadal); Ország Tükre (1862. Iza, Hadúr főpapnéja, Zsolt arája, Hroszvitta, Rikéza I. Béla király neje, Sarolta, Gejza neje, 1864. Buda történetéhez Zsigmond és Mátyás korában); Felvidék (1863. beszély); Ország Tükre Naptára (1863. Emeső, Álmos vezér anyja, Etelka szent László neje, Ilona, szent László testvére, Piroska, szent László leánya); Színházi Látcső (1864. Buda Mátyás király korában és a Corvin-palota); Fővárosi Lapok (1864. Virágok rövid története, 1865. A budai várpalotáról, emlékezés az 1741. május 31-ikére); Magyarország és a Nagyvilág (1865. A mai budai királyi palota és a régi királyi paloták, 1866. Az 1848 előtti országgyűlés); Remény Naptár (1865. A virágok rövid története); Hazánk és a Külföld (1865. A magyar czéhek a XV. században, A Zsigmond által alapított Sárkány-rend, 1867. A czigányok bevonulása hazánkban s Európa egyéb tartományaiba); a Szegedi Hiradónak és az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Történetei beszélyek Pest és Buda, 1842., 1844. Két kötet. (E munka tiszta haszna a Pesten felállítandó dologház javára fordíttatik.)
2. A nagyravágyók. Dráma 5 felv. Scribe után ford. U. ott, 1843. (Színműtár IV. 55. füz.)
3. A tőzsér. Angol regény. Warren Sámuel után ford. Pest, 1844. (Új Külföldi Regénytár II.)
4. A nőnem befolyása hazánk multjára. Regényes krónika. Pozsony, 1847. Két kötet. Kőnyom. rajzzal.
5. Metternich nagyszerű fiascója, vagy a bécsi forradalom. U. ott, 1848.
6. Gróf Kolovráth és a horvátországi s újvidéki események. Pest, (1849).
7. Julcsa a század leánya. Történeti elbeszélés mindkét nembeli ifjúság számára. U. ott, 1857. (Mulatva oktató beszélytár I., 2. kiadás: Julcsa a huszárezred leánya cz. U. ott, 1864.).
8. Józsa a kis jancsár. Történelmi elbeszélés mindkét nembeli ifjúság számára. U. ott, 1857. (Mulatva oktató beszélytár II. Uj kiadás. Bpest, 1875. Ifjúsági könyvtár 28.)
9. Hunyady János. Történeti regény. Pest, 1857. Két kötet. (Müller Gyula kiadó az 1856. augusztus 1. kelt szerződés szerint ezen munkáért 100 forintot fizetett p. p.).
10. Az árvák. Elbeszélés az ifjúság számára. Hoffmann Ferencz után ford. U. ott, 1857.
11. A huszár és kedvese. Történeti regény. U. ott, 1858. (Népies regénytár I.)
12. Mindennemű újpénz és azzal hogyan kell számítanunk új pénzünk szerint. Polgártársainak használatára. U. ott, 1858.
13. Szent István Magyarország első királya. Mindkét nembeli katholikus ifjúság számára. U. ott, 1860. (Történeti könyvtár 1.).
14. Multunk hölgyei. Hazai történelem regényes krónika modorban magyar hölgyek számára. Pest, 1860. Két kötet.
15. Kereszt és félhold. Regényes korrajzok a török világból. U. ott, 1861. Két kötet.
16. Ábránd és való. Regényes korrajzok hazánk multjából. U. ott, 1862. Két kötet.
17. Szent László király. Tört. elbeszélés. U. ott, 1862. Két kötet.
18. Fény és ború. Tört. elbeszélések az ifjúság számára. U. ott, 1863. Két kötet, négy kőnyom. képpel. Új kiadás. Bpest, 1874.
19. Árpád Ilon és Votta Etel. Tört. korrajz. Pest, 1864. Két kötet.
20. A Hunyadyak. A legdicsőbb magyar család története. U. ott, 1865. Két kötet.
Szerkesztette a Mult és jelen cz. biztosítási és történelmi évkönyvet 1861. és 1862-re. (Pest, 1860. 1861. Két kötet) és az Ijfuság Lapja cz. heti gyermeklapot 1864. decz. 22-től 1866. januárig, midőn csak az 1. száma jelent meg Pesten.
Fordított művei kéziratban: Ki mer, nyer! vígjáték 2 felvonásban, francziából Forst és Leitner után fordította (először adták Pesten 1842. január 8.); Vadon fia, dr. 5 felv. Halm Fridrik után ford. (Először adatott elő Pesten 1843. márcz. 11.); Nőbarátság, vígj. 3 felv. Mazéres után ford. (először 1850. júl. 26. Pesten, Rejtélyes árva, dr. 3 felv., Mosenthal után ford. (először 1857. aug. 29. Pesten); ism. Greguss, P. Napló 198. sz. és Tanulmányok II. 200. l.).
Levele Arany Jánoshoz, Pest, 1862. nov. 10. (a m. t. akadémia levéltárában).
Honderű 1847. II. 16. sz. (Severus).
Ferenczy és Danielik, M. Irók II. 265. l.
Ungarns Männer der Zeit. Prag, 1862. (Kertbeny).
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 17. sz. arczk., 29. sz. (Síremléke a kerepesi temetőben).
Fővárosi Lapok 1866. 76. sz.
Fremden-Blatt. Wien, 1866, 96., 1867., 190.
Neueu Freie Presse, Wien, 1869. 1764. sz.
Török Zsigmond, Árny- és fényképek 143. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 471. l.