bölcseleti doktor, egyetemi tanár, szül. 1808. nov. 17. Budán, hol középiskoláit végezte; bölcseleti a pesti egyetemen hallgatott. 1825-ben Győrött theologiát tanult, utóbb azonban nyelvészeti tanulmányokra adta magát. 1838-ban engedélyt nyert Alsó-Ausztriában tanintézet felállítására, melyben magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1841-ben a bécsi egyetemhez kapott meghívást a magyar nyelv és irodalom tanítására, 1844-ben a bécsi egyetemen doktorátusi rangot nyert és még ugyanazon évben az egyetem philosophiai fakultásának tagja lett. 1847-ben Albrecht s Vilmos herczegek tanítója volt a magyar nyelvben. Midőn 1848-ban a bécsi egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanszékét rendszeresítették, őt hívták meg ezen kathedra betöltésére. 1848. jún. 26. a bécsi cs. akadémia levelező tagjának választotta. Meghalt 1873-ban Bécsben.
Czikke a bécsi cs. akadémia Sitzungsberichtejében (XVII. 1855. Elemente der magyarischen Sprache).
Munkái:
1. Lehrbuch der ungarischen Sprache nach einer neuen leichtfasslichen praktischen Methode, mit Berücksichtigung der gegenwärtigen Verhältnisse, auf Beispiele gegründet sowohl zum öffentlichen als Selbstunterricht bearbeitet. Wien, 1841. (2. bőv. és jav. k. 1846., 3. átdolgozott és bővített kiadás. 1850. 4. k. 1853., 5. k. 1855., 6. k. 1862. U. ott).
2. Analyse ungarischer Classiker, gestütz auf einfache Grundregeln der ungarischen Sprache, nebst eienr alphabetischen Uebersicht sämmtlicher Ableitungs- und Zusammensetzungs- Sylben und ihrer Bedeutungen. Eine praktische Fortsetzung jeder ungarischen Grammatik, ein Lehrbuch der classischen Literatur und zugleich eine neue leichtfassliche Anweisung zur Erlernung der ungarischen Sprache in sehr kurzet Zeit, nach der praktischen methode des Luneau de Boisgermain. U. ott, 1842.
3. Ungarische Wörter – Sammlung zu dieser Sprache auf praktischem Wege, gesammelt und zum Gebrauch für seine Schule nach I. N. R. geordnet durch M. Ábel. Ofen, 1842.
4. Ungarischer Geschäftsstyl in Beispielen. Eine Aweisung, alle Arten von ungarischen amtlichten Aufsätzen auf die leichteste Art zu verstehen, zu verfassen und selbe zurück zu übersetzen. Zum Gebrauche der ungarisch lernenden Jugend. Wien, 1843.
5. Magyar tiszti írásmód példákban. Utmutatás, mikép lehessen legkönnyebb módon minden ágú magyar hivatalos irományokat megérteni, fogalmazni és azokat magyarból németre, vagy viszont fordítani. Bécs, 1843.
6. A csodaorvos és házibarát. U. ott, 1846.
7. Elemi földírás, különös tekintettel Magyarországra. 2 földképpel. U. ott, 1847.
8. Ueber die Identität der Magyaren und Jazygen. U. ott, 1848. (Székfoglaló. Különnyomat a Sitzungsberichteből).
9. Praktische ungarisch-deutsche Sprachlehre. Nach den deutschen Sprachlehren von Grimm, Heyse und Becker bearbeitet. Gyakorlati német nyelvtan. U. ott, 1852.
10. Musterstücke zur praktischen Erlernung der ungarisachen Sprache. Nach Hamilton's und Boisgermain's Interlinearmethode. U. ott, 1855.
11. Der ungarische Gesellschafter. Lese- und Gesprächbuch, um sich in der ungarischen und deutschen Conversationssprache möglichst schnell und gründlich zu vervollkommen, mit Rücksicht auf die Eigenthümlichkeiten beider Sprachen. U. ott, 1856. (Ezen magyar czímmel is: Magyar és német társalkodó...).
12. Az ifjú állampolgár, vagyis miként lehet valaki derék alattvaló! Tanulságos könyv az ausztriai birodalom fiainak, a császári jelszó «Viribus unitis» jobb értésére szentelve. Második német kiadás szerint magyarította. U. ott, 1859. aczélmetszettel.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXV. 276. l.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Bibliogr.
Pallas Lexikona XIV. 471. l.