udvari tanácsos, műegyetemi tanár, szül. 1853-ban Kassán; gymnasiumi tanulmányait Kassán és Eperjesen, a műegyetemet pedig 1872-től Budapesten végezte. 1877-ben gépészmérnöki oklevelet nyert; ezután két évig állami ösztöndíjjal a szövő-ipart külföldön gyakorlatilag tanulmányozta. Külföldről hazatérve, Kemény Gábor báró földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1880. ideiglenes szakközegül alkalmazta, 1882. pedig iparfelügyelőnek nevezte ki. Mint ipari felügyelő a gyáripar fejlesztését, az egyes iparosok közvetlen támogatását és a háziipari tanműhelyek helyett az ipari szakiskolákat hozta javaslatba. 1887-től az iparfejlesztés helyett a gyárvizsgálattal kellett foglalkoznia, miről az 1887. és az 1888. évi gyárvizsgálatról szóló jelentései tanúskodnak. A műegyetem meckanikai-technologiai tanszékére 1888. helyettes tanárnak, 1889. rendkívüli és 1890. rendes tanárnak nevezték ki. 1896-ban pedig a szabadalmi tanács tagja lett. Szakszerű kutatásai mellett az iparfejlesztési mozgalmakban is részt vesz, így az ezredéves kiállításon a textil-csoport berendezését és szervezését mint csoportelnök, a csoport birálatát mint csoportjury-elnök vezette. Ez irányú fáradozásáért 1896-ban a III. osztályú vaskoronarenddel tüntették ki; 1903. ápr. 21. pedig a m. kir. udvari tanácsosi czímet kapta. Időközben Haltenberger családi nevét Rejtőre változtatta.
Czikkei a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1895. Az anyagvizsgálók nemzetközi kongresszusa Zürichben, 1896. A vas mikroskopikus vizsgálása); a Pallas Nagy Lexikonába a textilipari czikkeket írta.
Munkái:
1. A szövet tartósságának megállapítása. Bpest, 1887. 28. ábrával.
2. A papiros tartósságának megállapítása. 52 a szöveg közé nyomott ábrával. U. ott, 1891.
3. Utasítások magánosok részére papirvizsgálatok végzésére. U. ott, 1893.
4. Az elméleti mech. technologia néhány alaptétele. 22 rajzmelléklettel. U. ott, 1896.
5. A mechanikai technologia néhány alaptétele. U. ott, 1896.).
6. Textil-ipar. A fonás, szövés és kikészítés fontosabb gyakorlati adatai. Rejtő S. előadásai nyomán Maly Ferencz. U. ott, 1903. (Kőnyomat).
7. A belső surlódás számértéke és a szerkezeti anyagok mechanikai sajátságainak megállapítása nyíró igénybevételekkel. U. ott, 1904.
Szily Kálmán, A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói. Bpest, 1883. 38. l.
M. Könyvészet 1888., 1891., 1893., 1896., 1904.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 466. l. XVIII. 498. lap.