bölcseleti doktor, R. Ede főispán és báró Szegedy-Ensch Irma fia, szül. 1873. márcz. 25. Szombathelyt (Vasm.); középiskolai tanulmányait a nagy-kanizsai kegyesrendi gymnasiumban végezte; ezután a budapesti egyetemen a jogi szakon kívül a bölcseleti karban főleg a történelmi előadásokat hallgatta. 1894-ben hosszabb ideig tartózkodott Németországban, hol főleg a nyilvános könyvtárakat tanulmányozta. 1895-ben bölcselet-doktorrá avattatott és azon év júl. 27. Vasmegye tiszteletbeli aljegyzőjévé neveztetett ki; aug. 5. szolgabíróvá választották. 1897. febr. 21. a belügyminiszteriumban segéd-fogalmazónak neveztetett ki, hol most is működik. 1899-ben a magyar heraldikai és genealogiai társaság, 1904-ben pedig a magyar történelmi társulat választmányi tagjává választotta; 1905-ben a vallás- és közoktatási miniszter a műemlékek orsz. bizottságánál levelező tagnak nevezte ki. 1901ben hosszabb tanulmányutat tett külföldön (München, Stuttgart, Strassburg, Páris), 1902-ben pedig Drezda, Prága és Berlin nyilvános könyvtárait tanulmányozta, főleg a családtörténeti irodalom szempontjából, 1903-ban a Földközi-tengeren tett nagyobb utazást.
Czikke a Történelmi Tárban (1893. A rezneki család, 1894. A béri Balogh család, 1895. Egy gyilkossági per a XVI. században); a Turulban (1896. Hasságyi Farkas Márton czímerlevele, 1899. A Csabi nemzetség, 1900. A Geregye nemzetség, 1901. A Pethendi Budai család czímerlevele, 1905. Keszői Jakab czímerlevele); a Sopronban (1897. Némethy Gergely hajdu vezér felkelő hadjárata, mutatvány Vasvármegye története cz. munkájából); Magyarország vármegyéi és városai Vasvármegye (Bpest, 1898) egyik szerkesztője volt és e műbe Vasvármegye története és Vasvármegye családai cz. czikkeket is ő írta; a többi kötetekben: Nyitravármegye nemes családai, Szabolcs megye közigazgatása és nemes családai, Bihar-, Bars- és Gömör-vármegye története és nemes családai, Pozsonyvármegye nemes családai, A Pálffyak, Zemplénvármegye nemes családai); a Nagy Iván cz. folyóiratban (1899. A Thuróczy család); a Katholikus Szemlében (1902. A János lovagok Budafelhévizen, 1903. A János lovagok a tatárjárás alatt, 1906. A János lovagok Csurgón); a Századokban (1903. A János lovagrend és Róbert Károly király).
Munkája: Magyar nemzetiségi Zsebkönyv. II. rész. Nemes családok I. kötet. Bpest, 1905. (Pettkó Bélával együtt.)
Magyarország Vármegyéi és Városai. Bpest, 1898. 348. l. és önéletrajzi adatok.