bölcseleti doktor, főreáliskolai igazgató, szül. 1849. febr. 31. Nagy-Szebenben és u. ott látogatta az ág. ev. gymnasiumot; 1867-ban a jenai egyetemre iratkozott be, hogy a theologiát, német philologiát és történelmet tanulja; 1868. tavaszán a jenai akadémiai-theologiai egyesület tagja lett. 1869-ben elhagyta Jenát, hogy a lipcsei egyetemet látogassa. Itten különösen a német philologiát művelte. Tanulmányainak végeztével 1871. aug. 9. Lipcsében bölcseleti doktorrá avatták. Hazájába visszatéve az ág. ev. gymnasiumban és a felső leányiskolánál, mint kisegítő tanár működött ideiglenesen. 1873-ban a tartományi consistorium előtt tanítói vizsgálatot tett a német nyelvből, földrajzból és történelemből. Miután nem volt kilátása szülővárosában alkalmazást nyerhetni, 1874. febr. 10. Gráczba utazott, hogy az ottani állami vizsgálóbizottság előtt szintén letegye a tanári vizsgát; ezt megelőzőleg már azon év febr. 15. a cillel állami gymnasiumban helyettes tanári állást kapott. Midőn jún. 26. a nagyszebeni vizsga ismétlésével Gráczban is megnyerte a tanári képesítést, aug. 12. az osztrák közoktatási miniszterium a cillii gymnasiumhoz kinevezte rendes tanárnak. Miután Gráczban a történelemből és földrajzból is tett a felsőbb osztályokra képesítő tanári vizsgát, 1877-ben a gráczi állami főreáliskolához helyezték át. Ezen intézet felsőbb osztályait 1884-ben megszüntették és ekkor R. a gráczi főgymnasiumnál nyert alkalmazást. 1883-tól 1887-ig a stájerországi történelmi társulat választmányi tagja is volt. 1887-ben a biellitzi főreáliskola igazgatójának nevezték ki, mely állásban jelenleg is működik.
Czikkei az Archiv für Landeskundeban (N. Fl XIII. Die
Forschungen über die Herkunft des siebenbürgischen Sachsenvolkes); a gráczi áll. főreáliskola Programmjában (1879. Zur Krone Heinrichs von dem Türlin); a gráczi ág. ev. község Jahresberichtjében (1881. Feslrede, gehalten bei der Säkularfeier des Toleranzpatentes zu Graz am 13. Oktober 1881); a Pädagogische Zeitschriftben (Graz, 1881. Über Anastasius Grün); a Rosegger Heimgeartenjában (1881. Ein Muster und Meister des deutschen Volkes. Festrede, gehalten bei der Lessingfeier des akademischen Lehrervereins in Graz); a steiermarki tört. társaság Mittheilungenjében (1882. XXX. Prinzessin Maria Christierna von Innerösterreich 1574-1621.); a Wiener Abendpostban (1882. Zwei siebenb.-deutsches Dichter: Schuster und Kästner); a gráczi állami gymnasium Programmjában (1887. Festrede, gehalten anlässlich des Namensfestes Sr. k. u. k. Majestät am k. Staatsgymnasium in Graz); a Zeitschrift für den ev Religionsunterrichtben (1891. Der ev. Religionsunterricht an den Gymnasien und Realschulen in Österreich); a Festgabe für Rudolf Hildebrand zum 13. März 1894. cz. munkába (Leipzig, 1894. Lessings Laokoon als Schullektüre).
Munkái:
1. Über Hartmanns Rede vom Glauben. Ein Beitrag zur deutsches Litteraturgeschichte. Inaugural Dissertation zur Erlangung der philosophischen Doktorwürde auf der Universität Leipzig. Hermanstadt, 1872.
2. Bilder aus der Vergangenheit Siebenbürger Sachsen. Wien, 1879. (Ism. Wiener Abendpost 241 sz., Korr. f. Lkde II. 117.).
3. Siebenbürgen. U. ott, 1881. Több képpel. (Die Länder Österreich-Ungarns in Wort und Bild. Ism. Korr. f. Lkde IV. 110., Grazer Tagespost 192. sz., Im neuen Reich 32. sz., Deutsches Litteraturblatt 14. sz., Zarncke Litter. Zentralblatt 45. sz., Siebenb. d. Tageblatt 2324. sz.).
4. Über den deutsches Unterricht im Obergymn asium in den Verhandlungen des Vereines Innerösterr. Mittelschulen in Graz. U. ott, 1886.
5. Reinhard Fuchs. Halle a. S. 1886. (Altdeutsche Textbibliothek, heraugs. von Hermann Paul).
6. Goethes Reineke Fuchs. Mit Einleitung und Anmerkungen. U. ott, 1889. (Graesers Schulausgaben klassischer Werke).
7. Des hundes not, untersuch und herausgegeben in Xenia Austriaca. (Festschrift der österr. Mittelschulen zu 42. Philologen-Versammlung in Wien). Wien, 1893. (Különnyomat).
Trausch-Schuller, Schriststeller-Lexikon. IV. 351. l.