orvos-sebészdoktor, cs. kir. tanácsos, egyetemi tanár, szül. 1784. máj. 24. Győrött; orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte; 1806- orvosdoktorrá, 1807-ben pedig sebészdoktorrá avattatott. Ezután Szegeden telepedett le mint gyakorló orvos, de itt csak rövid ideig működött, mert még ugyanazon évben a természetrajzi tanszék mellé adjunctussá neveztetvén ki, visszajött Pestre. Nemsokára meghalt főnöke, Schönbauer József, és a tanszék helyettesítésével bizatott meg. 1809-ben a fölkelő nemzeti sereghez ment mint törzsorvos és ezen állását csak a fölkelt seregek kórházainak eltörlésekor hagyta el. 1810-ben az állattan és ásványtan tanárává nevezték ki a pesti egyetemhez és mint ilyen működött 1848-ig, a mikor nyugdíjazták. 1813-14. és 1814-1815:ben dékán, 1825-26-ban pedig rector volt. 1840. szept. kir. tanácsosi czímet nyert. Meghalt 1852. február 12. Pesten.
Czikkei az Orvosi Tárban (IV. 1831. Magyarország legnevezetesebb bögölyeinek különrajza, 1839. II. A kerteket és erdőket pusztító hernyókról és azon módról, mely által a jövendő évekre nézve az általok okozandó károk elháríttatnak, 1841. II. Beszéde az orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésén, 1842. II. A savó-, tej-, víz-, lég-, világosság- és szőlőgyógy méltánylása, legtöbb idült s kivált altesti kórokban, 1848. I. Sáskák bélyegzése-, pusztítása-, vándorlása- és kiirtásának rövid leírása, II. Javaslat az egyetem, és különösen az intézetek rendezéséről); a M. természettud. társaság Évkönyvében (I. 1841-45. A chinai theáról s honi pótlékáról); az Irodalmi Szemlében (1846. 8. sz. könyvism.); a Pesti Divatlapban (1844. 17. sz. Az ember, különösen a nő); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (V. 1845. Beszéde a nagygyűlésen Pesten, Az ebdühről, latinul); a Zeitschrift für Natur- und Heilkundeban (1850. 19. sz. Winke über die grosse Verwandtschaft der Naturwissenschaften mit der Theologie).
Munkái:
1. Enchiridion anorganosiae. Vol. I. Budae, 1820. (Ismertetésére válasza Tud. Gyűjt. 1821. I. 99. l.).
2. Dictio qua diem anniversarium fundatae regiae scient. universit. Hungaricae Pestiensis anno 1827. Juni 26. die celebravit ... praemissis augustissimae regnantis domus Austriacae in provehenda re literaria Hungariae maximis, ac immortalibus meritis exponendo praecedentes futurasque telluris universae generatim, speciatim vero soli Hungarici mutationes. U. ott, 1828.
3. Speciemen ichthyologiae-sistens pisces aquarum dulcium Hungariae. ott, 1830. (Szirmay András Ignácz, orvosdoktor: Dissertatio inaug. medico-zoologica, sistens pisces aquarum Hungariae. Vindobonae, 1840 czímű munkájában Magyarország halainak megismertetését R. tanár monographiájából kiírva és megrövidítve adja).
4. Parentatio qua Joan. Nep. Schuster condam chemiae prof. p. o. fac. med. prosenioris et r. sc. universitatis h. rectoris emeritis memoriam recolit... die 4-ta Mai 1838. Pestini, 1838.
5. A nemek különbsége és elsősége természet-, boncz- és élettani tekintetben. Írta és a magyar orvosok és természetvizsgálók ötödik nagygyűlésén Kolozsvárt előadta... A m. orv. és természetvizsgálók V. évkönyvéből. Kolozsvár, 1845.
6. Állattan a gerinczésekről. I. kötet. Emlősök. Madarak. II. kötet. Hüllők, Halak. Buda, 1848. Két kötet, több fametszettel.
Status paresens regiae literarum Universitatis Ungaricae. Budae, 1830. 20. l .
Orvosi Tár. Pest, 1831. II. 82. l.
Fejér, Historia Universitatis 137., 156. l.
Erdélyi Hiradó 1844. 80. sz.
Hanák János, Az állattan története és irodalma Magyarországon. Pest, 1849. 151. l.
Zeitschrift für Natur- und Heilkunde 1852. I. 33. sz.
Pauler Tivadar, Egyetem rectorai és cancellárjai. Pest, 1856. 20. l.
Szinnyei Könyvészete.
Hőgyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 153. l. (fénnyom. arczk.) és gyászjelentés.