theologiai doktor, szül. 1852. febr. 26. Szepesváralján; középiskoláit több helyen, a bölcseletet Esztergomban, a theologiát Bécsben végezte. 1877. júl. 1. pappá szentelték. Káplán volt Garam-Szent-Benedeken, Budapesten a Teréz- és Ezsébetvárosban, 1888-ban plébános Nagykereskényben, 1894-ben Csekén (Barsm.), hol jelenleg is működik.
Czikkei közűl a M. Koronában (1879. 266-268. sz. A Garam melletti Szent Benedek apátságának rövid története); a Religióban (1880. II. A tanmonopolium, 1882. I. Van-e külömbség az ünnepélyes és az egyszerű fogadalom közt és ha van, miben áll az, tekintve az elméletet és gyakorlatot? 1886. I. a gyóntató mint biró, tanító és orvos); a M. Államban (1883. 291-295., 298., 301. sz. Vallásoktatás és a közös iskola).
Munkái:
1. A lelkipásztorkodás gyakorlati vezérfonala. Bpest, 1886.
2. Igaz-e, hogy dr. Luther Márton felakasztotta magát? Vagy Luther Márton kedélyállapota, életének végperczei és halála. U. ott, 1891.
3. A kath. anyaszentegyház szentelményei. U. ott, 1896.
Szerkesztette a Hazánk és külföld jelesebb szónoklatai cz. egyházi havi folyóiratot 1887. áprilistól, de csak rövid ideig.
M. Sion 1886. 842. l.
M. Könyvészet 1886. 1891.
Kiszlingstein könyvészete.
Zellinger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 430. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 461. l.