r. kath. plébános és cz. kanonok Egyházasfaluban (Sopronm.), szül. 1829. ápr. 11. Csényén (Vasm.); a hat gymnasiumi osztályt Kőszegen végezte, mely után 1845-ben a kegyestanító-rendbe lépett Trencsében; végezve újoncz éveit, Kanizsára küldetett, honnét 1848-ban honvédnek állott be s részt vett a branyicskói csatában és az Ujházy-féle vadász-csapatnál szolgált a világosi fegyverletételig; hosszabb ideig bújdosott, majd Szombathelyt és Győrött folytatta tanulmányait, melyeknek végeztével 1851-ben a győri növendék-papok sorába lépett. 1855. júl. 25. áldozópappá szenteltetett és Csepregbe (Sopronm.) küldetett segédlelkésznek, hol 1856. aug. 17-ig, innét Csornára, hol harmadfélévig működött. Ezután félévig püspöki szertartó volt Simor János győri püspök mellett, utána két évig győrvárosi, másfélévig pedig ugyanott karkáplán; 1863-tól 1873-ig csornai, ezentúl egyházasfalui plébános és cz. kanonok, szentszéki ülnök és zsinati vizsgáló volt. Meghalt 1905. júl.
Czikkeket írt a vidéki lapokba.
Farkas Sándor, Csepreg története. Bpest, 1887. 488. l.
M. Sion 1891. 471. l.
Schematismus Cleri Jaurinensis 1898. 23., 182. l.
Vasárnapi Ujság 1905. 32. sz. (Nekr.)