Recskey (Retski) András (recski),
az ország első agarásza, R. Lászlónak, Hevesmegye főszolgabirájának (1821-1831) fia, szül. 1813 körül; 1835-ben hevesmegyei aljegyző volt, de csak rövid ideig viselt hivatalt, inkább agarászati szenvedélyének élt. A legszebb és legjobb agarai voltak az országban; garmadában álltak szobáiban az általuk díjul nyert arany és ezüst billikomok, drága lovagostorok és egyéb csecsebecsék. 1846-ban Hevesmegyéből szép billikomot küldött Tompa Mihálynak. A nyulat futás közben felismerte; tudta, hogy melyik a homokbuczkák, melyik a hegyes vidék szülöttje. 1848-ban a parlamentnek tagja, majd kormánybiztos volt. A szabadságharcz után Tóbik pusztai birtokára vonult és gazdálkodott. Recski Bandi híres kalandos csintevései bejárták az Alföldet, sőt az egész országot, úgy hogy egy időben őt tartották Sobrinak, mikor a hevesmegyei ifjúság szinével 12-ted magával délczeg paripákon, patyolat ingben és gatyában vonultak be Szolnok városába. Nejét is úgy szöktette meg. A tiszamelléki nép csinálta is egyre-másra a sok dalt Recsky Bandira, ilyen a sok közül: «Recsky Bandi, ne keseregj babádon! Szellő szárnyán repülj hozzá lovadon». Házas élete nem volt szerencsés, mert míg agarait bársony pamlagokon gondozta, gyermekei nevelését elhanyagolta, kik később a hálából kikötött évi járadékot is csak hosszú perlekedés útján kaphatták meg. A jeles sportsman még legutolsó éveiben is űzte kedvelt sportját és gyakran túltett a fiatalságon is; így megcselekedte, hogy lóháton egyfolytában 17 mértföldet lovagolt és utána még félnapot a társasággal vadászott. Élete utolsó éveit Tisza-Kesziben (Borsodm.) Gencsy Ferencz baráti hajlékában töltötte, hol 1886. jan. meghalt 73 éves korában.
Sok czikket írt az agarászatról a Vadász- és versenylapba; olykor élénk hirlapi polemiákat is folytatott hazánk agarászmatadoraival, így évek előtt a hazai agarászat nesztorával, Nadányi Imrével is.
Munkája: Néhány szó az agarak futásáról, azok közti különbség megítéléséről, birák kötelességeiről, kellékeiről. Pest, 1851. (Retski András névvel.)
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 667. l.
Török Zsigmond, Apró fényképek. Szabadka, 1882. 140. l.
Szinnyei Könyvészete.
Figyelő X. 1881. 188. l.
1886: Egyetértés 19., Fővárosi Lapok 47., Függetlenség 50., Vasárnapi Ujság 4. sz. (Nekr.), Vadász és Versenylap 3. sz.