franczia nyelvtanár, a 40-es években gr. Széchenyi István hozta be magával Francziaországból; haláláig elsőrangú franczia nyelvmester volt Pesten; személyes ismerőse és barátja volt Petőfinek, kit szintén ő tanított franczia nyelvre; tanítványai voltak még: Vörösmarty Mihály, Csengery Antal, Horváth Boldizsár sat. A szabadságharczban személyesen részt vett, Kossuth Lajosnak bizodalmas embere volt. Az egyetemen felállított franczia tanszékkel Trefort őt kinálta meg legelőször, de ő arra nem vállalkozott; a felsőbb leányiskoládan a franczia nyelv- és irodalom tanszékét azonban elfogadta és 1875-től halála napjáig ezen intézetnél működött; a m. kir. színiakadémián is tanított. Meghalt 1879. aug. 28. Recsken (a parádi fürdő mellétt) 76 évében.
Munkája: Magyar-franczia nyelvtan. Ford. Ottó Emil után Pest, 1862-63. Két kötet, (Gyene Gusztávval együtt. 1. köt. 2. kiadás. Bpest, 1873., R által jav. 4. k. 1878., 5. jav. kiadás 1882., II. kötet. 2. kiadás 1882. Bpest.).
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pesti Hirla 1897. 249. sz.
Vasárnapi Ujság 1897. 37. sz. (Nekr.) és gyászjelentés.