bölcseleti doktor, vegyész-gyári igazgató, szül. 1859. jún. 21. Beszterczén (Erdély), hol atyja ág. ev. lelkész volt; szülővárosában látogatta a gymnasium négy osztályát azután, 1874-ben u. ott a gyógyszerészi pályára lépett; öt évi gyakorlat után visszatért a gymnasiumba s a két hátralévő osztálynak 1881-ben elvégzése után érettségi vizsgát tett. Ekkor a bécsi egyetemre ment, hol 1881-től 1886-ig a gyógyszerészetet és természettudományokat tanulta, különösen a vegytant melyet az ottani felsőbb technologiai intézetben is hallgatott. Ugyanott gyakorlati műintézeti munkálatokat is végzett. 1886-ban bölcseleti doktorrá avatták. Innét Németországba ment és Wiesbadenben segéd-, majd osztályvezető lett. a különböző vegyészeti munkálatokban, így az élelmiszerek vizsgálatában, gyógyszerészeti készletek használatában s az egészségtani, vegyészeti szakban képezte magát; különösen sikerült neki a ragályos betegségek fertőtlenítésénél szokásba vett káros karbolsav helyett a Lysolt használatba hozni. 1890-ben Hamburgban ment ás átvette az újonnan alapított Lysol-gyárnak vezetését. Időközben Svédországban, Belgiumban és Francziaországban is megfordult hasonló gyárak alapítása érdekében. 1892-ben visszatért Bécsbe, hol átvette a hamburgi gyárvállalat újonnan alapított osztályának vezetését, hol jelenleg is működik.
Czikkei közül felemlítendők a bécsi Sitzungsberichtekben (1885. 92. k. II. rész. Über die Bestimmung der Löslichkeit einiger Salze im Wasser bei verschiedenen Temperaturen, 1887. 95. k. II. Über Kondensation des Normalbutyraldehyds); a Pharmaceut. Zentralhalleban (Drezda, 1888. Über die Löslichkeit des Gypses); a Pharmaceut. Zeitungban (Berlin, 1888. Über die Re aktionen einiger Phenole und analoger Körper, 1889. Über rohe Karbolsäure); az Archiv der Pharmacieban (Berlin, 1891. Das Lysol, seine Darstellung, Eigernschaften und Prüfung).
Eisenberg, Ludwig, Das geistige Wien. Wien, 1893. 386. l.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon IV. 346. l.