ügyvéd, országgyűlési képviselő, szül. 1853. okt. 11. Gönyőn (Győrm.); tanulmányait elvégezvén joggyakorlatra jött Budapestre Funták Sándor ügyvédhez, majd Darányi Ignáczhoz, a későbbi miniszterhez. 1877-ben ügyvédi vizsgát tett és Dunaföldvárra költözött, a hol most is ügyvédkedik. A paksi kerület függetlenségi pártjának elnöke, a tolnamegyei függetlenségi párt jegyzője. 1885-ben és 1888-ban nem fogadta el a neki fölajánlott jelöltséget, 1892-ben kisebbségben maradt; 1896-ban, 1901-ben és 1905-ben függetlenség programmal a pinczehelyi (Tolnam.) kerületben országgyűlési képviselővé választották.
Költeménye az Ország-Világban (1898) stb. 1904 vége óta a függetlenségi párt hivatalos lapjának, a Budapestnek főmunkatársa.
Munkái:
1. Felhő Klári, a népszinháztól 100 arany pályadíjjal jutalmazott ered. népszínmű 3 felv., zenéje Erkel Elektől. Budapest, 1886. (Népszinház Műsora 16. Először adták a bpesti népszinházban 1886. ápr. 10. 2. kiadás. U. ott, 1895.).
2. Árvalányhaj, ered. népszínmű 3 felv. dalokkal. U. ott, 1891. (Népszínház Műsora 22. Először a népszínházban 1891. febr. 7.; 3. kiadás. U. ott, év n.)
Kéziratban: A toborzás, ered. népszínmű 3 felv., dalokkal és tánczczal (először a budapesti népszinházban 1880. nov. 19.); Bársony uram, ered. népsz. 3. felv. dalokkal (első előadása a népszinházban 1887. decz. 26.); Pünkösdi királyság, népsz. (első előadása a népszinházban 1888. márczius 9.); Csillaghullás, népszínmű 3 felv. (első előadása a népszinházban 1893. decz. 1.); Aba András és Betyár kendője.
Levelei E. Kovács Gyulához: Budapest, 1886. ápr. 20., Dunaföldvár, 1895. jun. 2. (a m. n. múzeumban). Mint számos népdal szerzője (Gyere haza Kossuth Lajos) is ismeretes.
M. Könyvészet 1886., 1891., 1895.
Debreczeni Ellenőr 1893. 303. l.
Ország-Világ 1896. arczk., 1897. 31. sz. kézirata hasonmása.
Függetlenségi Album. Bpest, 1897. 13. l. arczkép.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 416. l.
Vasárnai Ujság 1902. 11. sz. arczk.
Strurm-féle Országgyűlési Almanach. Budapest, 1905. 369.