ág. ev. főgymnasiumi tanár, szül. 1849. ápr. 27. Dobsinán (Gömörm.); gymnasiumi tanulmányait Rozsnyón és Eperjesen 1867-ben végezte. 1867-70-ig az eperjesi theologiai akadémián tanult és 1870 nyarán letette a candidátumi vizsgát, mely akkor a papi és tanári pályára jogosított. Azután egy évig nevelő volt Kis-Rozvágyon (Bodrog-közben) Szeghy Gyula gyermekei mellett és két évig gróf Andrássy Manó családjánál, mely időnek nagyobb részét Genfben töltötte. 1873 őszén Budapestre jött és mint tanárjelölt physikai és mathematikai tanulmányokkal foglalkozott a József-műegyetemen és tudomány-egyetemen két évig; az utolsó évben már mint a József-műegyetem kisérleti physikai tanszékének tanársegédje. Innét meghívták hely.-tanárnak Nagy-Kállóba az áll. főreáliskolához és az iskolai év végén Budapestre az ág. ev. főgymnasium physikai tanszékére, hol. 1876. szept. 1. óta működik. Tanárvizsgálatot tett 1877-ben a physikából és mathematikából. Mikor a magyarhoni evangelikusok a középiskolai tantervet 1889-ben revideálták elkészítette a mértan tanításának részletes tervét az I-IV. osztályok számára, mely kéziratként sokszorosíttatott és azután az ág. ev. egyetemes gyűlés jegyzőkönyvében kinyomatott. Az egyetemes tanügyi bizottság ezen munkásságáért tagjának választotta s 1896-ben jegyzője is lett; mint ilyen összeállította a magyarországi ág. ev. összes iskolákról szóló évi jelentést (l. az egyetemes gyűlés 1896. jegyzőkönyvét); 1897-ben pedig a bányakerületi iskolákról szólót (l. a bányakerület gyűlésének jegyzőkönyvét). az egyetemes tanügyi bizottság jegyzői állásáról lemondván, kimaradt a bizottságból is. 1889 óta tagja a nemzeti tornaegyesület választmányának és tanügyi bizottságának; néha elnököl is a tornatanári képesítő vizsgálatokon. 1895 óta könyvtárnoka a kir. m. természettudományi társulatnak; évenként írja a könyvtár állapotáról és forgalmáról szóló jelentést.
Czikkei a Természettudományi Közlönyben és Pótköteteiben (kisebb czikkeken kívül nevezetesebbek: 1878. Az elektromos világítás, 1881. A szénsav és szerepe a természet háztartásában, 1883. A forgó viharokról, 1888. A villámhárító kellékei és felszerelése, 1889. A galvanoplastika feltalálása, 1890. Újabb nézetek a nap fizikai alkatáról, A légkör optikai tüneményei, 1893. Földünk belsejéről, A chemiai ipar átszármazása az ókorból a középkorba, 1894. A magasságmérés hőmérővel, 1895. A hó, 1903. Telegrafálás vezető drót nélkül, 1904. Az N-sugarakról); a Havi Szemlében (1879-80. A telephon, a mikrophon és a phonograph); a budapesti ág. ev. főgymnasium Értesítőjében (1880. A spectroskop az astronomia szolgálatában); a M. Philos. Közlönyben (1887-88. A mechanika, a physika s chemia állása a positiv philosophia rendszerében); a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumára kiadott Emlékkönyvben (1892. A nap energiájának megmaradásáról).
Munkái:
1. A kisérleti chemia elemei. Bpest, 1881. 26 ábrával.
2. A kisérleti természettan kézikönyve. A középiskolák felsőbb osztályai számára. U. ott, 1886.
3. A mathematikai és physikai földrajz elemei. A legújabb miniszteri utasítások nyomán a gymnasiumok III. osztálya számára. U. ott, 1887. (Scholtz Alberttel együtt. 2. kiadás, a szövetségbe nyomott 67 ábrával. U. ott, 1894. és 1900.).
4. Mennyiségtani jegyzetek. U. ott, 1891. (Kőnyomat. R. előadásai után Sági Ferencz).
5. A kir. m. természettudományi társulat könyvtárának Czímjegyzéke. U. ott, 1901.
Jegyei: R. A. és R. A. L. (a Természettud. Közlönyben).
M. Könyvészet 1886-87., 1894., 1902.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.