luceriai püspök, szent Domokos-rendi szerzetes, sziczilíai panormitani származású, ki Ferdinand nápolyi király követe volt három évig I. Mátyás magyar király udvarában 1478-ig, midőn a luceriai püspök méltóságra emeltetett. Meghalt 1492-ben magas korba.
Munkája: Epitome Rerum Vngaricarum velut per Indices descripta ... Nunc primum edita, una cum appendice quadam opera Joannis Sambuci ... Adjecta Est Rerum Ad Agriam Gestarum anno 1552. breuis eiusdem Sambuci Narratio. Viennae, M.D.LVIII. (Újabb kiadásai: N.-Szombat, 1579. Bongarsus János kiadása. Frankfurt, 1600., Schwedtner János György kiadása: Scriptores rerum hungaricarum veteres. Buda, 1746., I. kötet; végre kiadta Mátyás Flórián: Historiae Hungaricae Fontes Domestici. Bpestini, 1885. Vol. IV. 116-290. l.; XV. századi hártya codexe 4-rét 334 lap, mely 1500-ban Bakócz Tamás esztergomi cardinalis birtokában volt, jelenleg a m. n. múzeumban van. R. ezen munkáját 1487 után és 1490 előtt írta és Mátyás királynak ajánlotta.
Kézirati munkáit Czvittinger felsorolja.
Czvittinger, Specimen. Francofurti et Lipsiae, 1711. 311. l.
Schwarz, Godofredus, Recensio critica Epitomes Rerum Ungaricarum. Lemgoviae, 1774.
Toldy F., Magyar nemzeti irodalom története. 2. kiadás. Pest, 1852. II. 47., 50. l.
Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár II. 40., III. 1. rész 134. l.
Petrik Bibliogr.