orvosdoktor, idegorvos, R. Salamon rabbi fia, szül. 1870. jan. 3. Győrött, hol középiskoláit, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, u. ott 1894-ben orvosdoktorrá avatták. Ugyanazon évben h. tanársegéd lett Laufenauer elme- és idegkórtani klinikáján, melyen, bár 1895-ben mint idegorvos Budapesten letelepedett, rövid megszakítással, mint volontär Laufenauernek 1901-ben történt haláláig, s utóbb még 1902 őszéig Moravcsik tanár mellett működött. 1898-ban tanulmányutat tett Német-, Francziaországban és Svájczban. Hazatérva egy betege adományából sikerült az elmekórtani klinikához kapcsolt első hazai psycho-physiologiai laboratoriumot megalapítania, melynek vezetésére megbizatást nyert. 1898-1900-ig Laufenauer megbízásából félévenként kurzusokat tartott a kisérleti és orvosi psychologiából. Működött a kir. orvosegyesületben; résztvett a gyermektanulmányi bizottság és a magyar philosophiai társaság létesítésében; előadásokat tartott a kir. természettudományi, a társadalomtudományi és az orsz. közegészségtani társulatban; a tanítóképző-intézeti tanárok szünidei tanfolyamain; mindenütt a positiv lélektani búvárkodás eszméit és eredményeit hirdetve. Ugyancsak előadásokat tartott a baden-badeni psychiatriai, a giesseni és rómap psychologiai congressusokon. 1902-ben önálló psychologiai laboratoriumot alapított.
Számos ideg- és elmeorvostani, valamint psychologiai czikket írt a hazai s külföldi lapokba.
Az Athenaeum Kézi Lexikonában (1893) az orvostermészettudományi czikkeket írta; az Orvosi Hetilapban (1895. Adatok a hypnotikus suggestiv therapia kérdéséhez, 1896. Aggkorban fellépett heveny hysteria esete, 1900. Mnemometer, készülék az emlékező erő vizsgálatához, 1902. Az elménkre egyidejűleg beható homogén és heterogén ingerek hatásáról, tekintettel az illusiók keletkezésére); a M. Orvosi Archivumban (1897. A hysteriás anaesthesiák kisérletes psychologiája, részben dr. Hajóssal, 1906. 50 éves jubiláris száma. Fantom a psychikus energia jelenségeinek demonstrálására); a Bpesti Orvosi Ujságban (1904. A neurasthenitások táplálkozásáról, A gyenge elméjűek mint tanuk). Németül írt a Zeitschrift für wiss. Psychologie, 1895., Jahrbücher f. Psychiatrie u. Neurologia 1897., Zeitschrift für Psychiatrie 1900., Monatschrift für Psychiatrie u. Neurologie 1901., Zeitschrift f. Psychologie u. Physiologie 1902. Zeitschrift. Kinderforschung 1904., 1905., Journal f. Psychologie u. Neurologie 1905., Experim. Paedagogik 1905-906 cz. folyóiratokba.
Munkái:
1. Transitorikus elmezavarok. Az egyetemi elmekórtani klinikáról (megfigyelő osztály). Bpest, 1894. (Különnyomat a Budapest főváros kórházainak Évkönyvéből).
2. Neu Beiträge zur Psychologie des hysterischen Geisteszustandes. Kritischexperimentelle Studien. Leipzig u. Wien, 1897. Három szövegrajzzal. (Hajós Lajossal együtt).
3. A fejfájásról. A fejfájások és gyógytana, tekintettel a gyakorló orvos szükségleteire. A magyar orvosok és természetvizsgálók XXIX. vándorgyűlésén tartott előadás után. Bpest, 1897. (Különny. a Gyógyászatból).
4. Adatok az aggok psychophysiologiájához. I. A psychophysikai időmérések methodikája. Alapvető vizsgálatok elemi műveltségű fiatal egyéneknek. U. ott, 1900. (Orvosi Hetilap Közleményei különnyomat. Az Orvosi Hetilap által 100 forint díjjal jutalmazott mű. Ugyanez II. rész. dr. Bálint Rezsővel. Ugyanott, 1900.).
5. Lelki gyógymódok (Psychotherapia). A magnetizmusról, az emberi szervezetre való hatásáról és lehető külső és belső gyógyalkalmazásáról. Az orvosi tanártestület által a 600 frtós Gárdos-díjjal jutalmazott pályamunka. Két fénykép és három kőnyom. táblamelléklettel. U. ott, 1900. (Décsi Károlylyal együtt).
6. Babona és varázslat a legrégibb időktől a jelenkorig. Írta Lehmann Alfréd dr., átvizsgálta dr. Laufenauer Károly. Ford. U. ott, 1900. Két kötet. (Term. tud. társ. Könyvkiadó vállalata).
7. Studien über d. Merkfähigkeit d. Normalen und Geisteskranken. Leipzig u. Wien, 1900.
8. Módszerem és készülékem emlékező erő vizsgálására. A m. elmeorvosoknak 1900. okt. 28-29. Budapesten tartott első országos értekezletén előadta. Bpest, 1901. (Psychophysikai Közlemények III. Különy. az értekezlet munkálataiból. Németül Lipcse és Bécs, 1901.).
9. A felfogásbeli tévedések törvényszerűsége. U. ott, 1902. (A magyar filozófiai társaság Közleményei).
10. Über die Hemmung geichzeitiger Reizwirkungen. Leipzig u. Wien, 1902. (Különny. a Zeitschrift für Psychologie u. Physiologieból).
11. Az elménkre egyidejűleg beható homogén és heterogén ingerek hatásáról. U. ott, 1902. (Különny. az Orvosi Hetilapból).
12. Gyenge tehetségű és gyengeelméjű iskolás gyermekek. A világrahozott és szerzett gyermekkori gyengébb elméjűség kórtana, psychologiája és gyógytana. Orvosok, paedagogusok részére. U. ott, 1903. (Átdolgozott különny. a Budapesti Orvosi Ujságból).
13. A szórványos kretinizmus (gyermekkori myxoedema, myxoedémás idiotia) kór- és gyógytana. U. ott, 1903. (Különny. a Budapesti Orvos-Ujság, Gyermekorvos mellékletéből).
14. A gyermeki elme fejlődése és működése. Különös tekintettel a lelki rendellenességekre, ezek elhárítására és orvoslására. Paedagogusok, orvosok, jogászok és a művelt közönség számára. A vallás- és közoktatásügyi miniszterium megbízásából. U. ott, 1905.
15. A szellemi munka természete. U. ott, 1906. (Műveltség Könyvtára II. k.).
16. A lelki élet abnormitásai. U. ott, 1906. (Műveltség Könyvtára II. k.).
M. Könyvészet 1897., 1900-1901., 1903., 1904.
Pallas Nagy Lexikona II. Pótkötet, 1904. 509. l.
Vasárnapi Ujság 1904. 46. sz. és önéletrajzi adatok.