Rakovszky István (nagyrákói és nagyselmeczi),
cs. és kir. kamarás, országgyűlési képviselő, R. István cs. és kir. kamarás, író és kesselőkeői br. Majthényi Ilona fia, szül. 1858. jún. 16. Bécsben; középiskoláit Pozsonyban végezte; jogi tanulmányainak befejezése után a katonai pályára lépett, de betegeskedése miatt kilépett a katonaság kötelékéből és gyógyulás czéljából Velenczébe utazott. Hazatérve nagy-selmeczi (Liptóm.) birtokán telepedett le, hol az ellenzéki párthoz csatlakozva, a megyei életben szerepet kezdett játszani. Az egyházpolitikai küzdelmek alatt nagy része volt a néppárt megalakításában; számos néppárti gyűlésen elnökölt. A képviselőházba 1896-ban került és nemsokár vezérszerephez jutott a néppártban. A delegatióban is helyet foglalt pártja megbízásából és ott szintén az ellenzéki irányt képviselte. 1899. febr. 23. a néppárt nevében ő írta alá azt a paktumot, a melyet az ellenzék a Széll-kormánynyal kötött. 1901-ben Csornán és Zsámbokréten megválasztva, az előbbi kerületet tartotta meg. Egyik harczosa volt az összeférhetetlenségi törvény megalkotásának és az Adria tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló javaslat ellen folyt vitának. 1903 óta az országgyűlési néppárt alelnöke. Tagja a szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának. Az 1905-iki általános választások alkalmával a csornai kerületben újra megválasztatott. A képviselőház alelnöke.
Politikai czikkei a napilapokban, országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 490. l.
Vasárnapi Ujság 1901. 49. sz. arczk., 1903. 2. sz. arczk.
Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1905. 367. l.
M. Nemzetségi Zsebkönyv II. r. Nemesi családok. Bpest, 1905. I. 533. l.