országgyűlési képviselő, a Kisfaludy- és Petőfi-társaság tagja, R. Jenő főrendiházi tag testvéröcscse, szül. 1860. szept. 20. Ukkon (Zalam.); első gyermekéveit Zala- és Somogy-vármegyében töltötte; alig volt két éves, mikor atyját a mezőgazdasági válság tönkre tette. Ekkor Béla bátyjához került a Székelyföldre, Gyergyó-Ditróban, hol bátyja községi orvos volt, és csak a középiskolába hozták fel 1871. Pestre s ettőlfogva Jenő bátyja, akkor a Reform szerkesztője, nevelte. Mind a nyolcz gymnasiumi osztályt a budapesti piaristáknál végezte és barátaival, köztük Ambrus Zoltánnal, már II. oszt. gymnazista korában irodalmi társaságot alakított, melynek tagjai leginkább drámákat írtak, melyeket maguk elő is adtak (különösen Lenhossék egyet. tanár házánál, kinek fiaival szintén jó barátságban volt). 1877-78-ban az önképző-egylet jegyzője volt. A felsőbb osztályokban tanárainak is feltűnt szépirodalmi dolgozataival s Kalmár Endre provincziálisnak (ki akkor a történelmet és magyar irodalmat tanította) kedvelt tanítványa volt. Az érettségi vizsga után, mint 18 éves ifj, arra volt utalva, hogy maga keresse kenyerét. Beiratkozott az egyetemre s a mellett beállt a Nemzeti Hirlap (Márkus István és Toldy István lapja) szerkesztőségébe. Mikor ez a lap 1879. jún. 30. megbukott, Csukássi József a Pesti Hirlaphoz szerződtette, 1881-ben pedig, mikor Csukássi és Rákosi Jenő megalapították a Budapesti Hirlapot (1881. jún. 15.), ennek lett belső tagja s azóta szakadatlanul ott dolgozik. Mint hivatásos ujságíró a hirlapírás minden ágában szolgálja az irodalmat. A Budapesti Hirlapnál évek hosszú sora óta a lapnak csak tárczarovatában működik; tárczanovelláit és humoreszkjeit többnyire Sipulusz álnév alatt írja. 1891 óta a Petőfi-társaság, 1897 óta pedig a Kisfaludy-társaság tagja. Mint függetlenségi jelölt már 1896-ba föllépett, de akkor a szabadelvűpárti jelölttel szemben kisebbségben maradt, míg 1901-ben Hajdú-Nánáson egyhangúlag képviselőnek választották, szintúgy 1905-ben is. A függetlenségi és 48-as párt tagja; az I. birálóbizottság jegyzője; 1904-ben a képviselőház jegyzője volt. Ujságírói kiküldetésben, vagy tanulás czéljából többször bejárta Olasz-, Franczia- és Németországot, Ausztriát, Dániában, Svéd- és Norvégországban, Angliában, Bulgáriában, Törökországban, Kis-Ázsiában, Szerbia és Romániában is járt és hosszabb időt töltött Párisban. Künn volt az 1888. nemzetközi irodalmi kongresszuson Velenczében, hol Türr tábornokkal Magyarországot képviselte; az 1889. párisi kiállítás alkalmával pedig Gambetta szobránál mondott beszéde keltett föltűnést. A millenniumi kiállítás igazgatóságának megbizásából ő ment ki az 1895. bordeauxi nemzetközi sajtó-kongresszusra, a világ hirlapirodalmát a budapesti kiállitásra meghívni. Igen népszerű felolvasó, ki sok várostól kapott felolvasásokra meghívást.
Czikkei, humoreszkjei: a Pesti Hirlapban (1879. 233. sz. Andrássy Gyula gróf lakcsizmái, 288. Koziki szeretője, 1880. 175. Magyar fiúk Bécsben); a M. Nyelvőrben (1880. Garami Rikard és a magyar nyelv); a Képes Családi Lapokban (1885. Kiállítás, Heti tárcza, 1886. A tolvaj, 1892. Kelemen és pattantyús, Rozmaring a padlásablakban, 1894. Az én tűzbányám, A bandita szerelme); a M. Salonban (1885. Tihanyi Miklós); az Uj Időkben (1897. Önéletrajz sat.); a M. Hirlapban (1897. 24. sz. Legjobb tárczája); az Ország-Világban (1894. Keszte Pál halála, 1896. Budapest kiránduló helyei, 1899. A czár sat. rajzok); a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (1900. Szoborügy a Sárréten, 1902. Horák úr, elbeszélés); a Szatmár és Vidékében (1899. 42. sz. Sipulusz levele Fejes Istvánhoz); az Ezernyolcszáz 49-99. Selmeczbánya, 1899. szerk. Kuti István cz. Emléklapban (A sztrecsnói piros virágok) sat. Számos magyar napilapba, heti szépirodalmi lapokba, folyóiratokba s évkönyvekbe írt humorisztikus rajzokat, elbeszéléseket és tárczákat. Országgyűlési beszédei a naplókban vannak.
Munkái:
1. A gőzház. Verne Gyula után ford. Bpest, 1880. (Szokolay Kornéllal együtt).
2. Münchhausen báró, a híres füllentő kalandjai, a hogy azokat barátai körében elmesélni szokta. Az ifjuság számára ford. U. ott, év n.
3. Verőfény. Elbeszélések, rajzok. Bpest, 1886. (Ism. Koszorú 4. sz. Ujabb kiadás. U. ott, 1898. Ism. 1898: Politikai Hetiszemle 14., Uj Idők 21., Budapesti Hirlap 79. sz.).
4. A bujtogatók. Regény. U. ott, 1886. (Ism. Fővárosi Lapok 55., 90., Nemzet 82., P. Napló 97., Budapesti Hirlap 142., Egyetértés 80. sz.).
5. Dimitri Rudin. Ford. U. ott, 1886. (Turgenjev munkái 1.).
6. Sipulusz tárczái. U. ott, 1891. (Szépirodalmi Könyvtár I. 9. Ism. Bud. Szemle, Hét, Nemzet 50., Főv. Lapok 58., Élet 236. l., Budap. Hirlap 50., P. Lloyd 63. sz. 3. kiadások: 1892. és 1897. díszk.)
7. Egy falusi Hamlet. Regény. U. ott, 1891. (Ism. Főv. Lapok 352., M. Hirlap 238., P. Napló 328. sz.).
8. Rejtett fészkek. Elbeszélések. U. ott, 1892. (Ism. 1891: Élet 78. l., P. Napló 342., Fővárosi Lapok 347. Uj kiadás. U. ott, 1897.).
9. Fohász Kossuth Lajos 100-ik születésnapjára 1902. szept. 19-re az orsz. független és 48-as párt megbízásából. U. ott.
10. Téli rege. Regény. u. ott, 1893. (Egyetemes Regénytár VIII. 10. Ism. Nemzet 168., Főv. Lapok 91., Hét 16. sz.).
11. Zuboly, Gyalu és társai. U. ott, 1894. (Ism. Vasárnapi Ujság 21., Főv. Lapok 193. sz.).
12. Barnabás rabsága és egyéb elbeszélések. U. ott, 1896. (Ism. P. Napló 274., Budap. Hirlap 272., M. Hirlap 260., M. Szalon XXVI. k. Újabb kiadása: Athenaeum Olvasótára XI. 23. 24. U. ott, 1903.).
13. Humoreszkek. U. ott, 1897. (M. Könyvtár 6.).
14. Polgárháború. Linek Lajos 14 eredeti rajzával. U. ott, 1897. (Ism. 1898: Új Idők 1., M. Kritika 10., M. Szemle 7. sz.).
15. Aranylakodalom. Látványos színmű nyolcz képben, énekkel és tánczczal. Zenéjét szerzette Fekete József. U. ott, 1898. (Beöthy Lászlóval együtt. Első előadása a fővárosi Magyar Színházban 1898. márcz. 12., 100-ik 1899. márcz. 15.).
16. Ujabb humoreszkek. U. ott, 1897. és 1899. (M. Könyvtár 6., 134.).
17. Korhadt fakeresztek. U. ott, 1899. (Ism. P. Napló 123., Polit. Hetiszemle 23., M. Kritika 14., Nemzet 191., Kolozsvári Lapok 12., Hét 24., Vasárnapi Ujság 11., Aradi Közlöny 69., M. Hirlap 78., M. Szemle 15., Bpesti Hirlap 71., M. Salon 31. k., Fővárosi Lapok 14. (2. bőv. kiadás U. ott, 1900. Ism. Budapesti Szemle 1900. Ifjúsági kiadás. U. ott, 1904.).
18. Hős fiúk. Regényes történet a szabadságharczból. A magyar ifjúság számára. Mühlbeck Károly rajzaival. U. ott, 1900. (Ism. Irod. Tájékoztató 1901. 2. kiadás. U. ott, 1904.).
19. Tartalékos férj. Eredeti bohózat 3 felv. U. ott, 1901. (Guthi Somával együtt. Fővárosi színházak műsora 96.; először a vígszínházba 1900.)
20. A sasok, vígj. 3 felv. U. ott, 1901. (Guthi Somával együtt. Fővárosi színházak műsora 103-104; először a nemzeti színházban 1901. okt. 4.).
21. Rákosi Viktor munkái. U. ott, 1903. I-XII. kötet. (I. Elnémult harangok, regény, II. Galambos Pál naplója. Jobbadán Amerikában, III. Sípulusz humoros elbeszélései, I. sorozat, IV. Sipulusz humoreszkjei, I. sorozat, V. Polgárháború. Egy falusi Hamlet. VI. Kóborlások itthon meg idegen földön, VII. Sipulusz humoros elbeszélései. 2. sor., VIII. Sipulusz humoreszkjei. 2. sor. IX. A bujtogatók. Téli rege. X. Elbeszélések és tárczák. XI. Sipulusz humoros elbeszélései. 3. sor., XII. Sipulusz humoreszkjei. 3. sor. Ism. 1902: M. Közélet, Pester Lloyd 196. sz., r. k., Erő 1. sz., Budapesti Hirlap 349. sz., 1903. M. Közélet II. évfolyam 2. kötete 362., Prot. Szemle. XIII. Korhadt fakeresztek. XIV. A falu meg a város. XV. Sipulusz humoros elbeszélései. 4. sor. XVI. Emmy és egyéb elbeszélések).
22. A brezováczi hős. Eredeti bohózat 3 felv. U. ott, 1902. (Guthi Somával együtt. Fővárosi színházak műsora 137-138. Először a vígszínházban 1903. jan. 2.).
23. Egy tutaj története. Az ifjúság számára. Gergely Imre rajzaival. U. ott, 1904.
Munkái közül több le van fordítva idegen nyelvekre, így németre: Mein Dorf und andere heitere Geschichten. Leipzig, 1889. (Reclam's Unterhaltungs-Bibliothek. 23. kötet). Wie man sich einen Gattenleiht u. andere heitere Geschichten. Leipzig, 1900. (Reclam's Universal-Bibliothek. 4114.) Die Hundesteuer (Berliner Tageblatt 1902. 184. sz.); a párisi Siecle 1895-ben közölte Az én falum cz. regényének fordítását Horn Emiliától; a Lidovë Noviny cseh fordításban hozta Egy falusi Hamlet czímű regényét (1895); ugyancsak Prágában jelent meg cseh nyelven Az én falum (1895); Kopenhágában szintén 1895-ben jelent meg egy kötet víg elbeszélése és tárczája, melyek előbb az Illustretet Tidende cz. dán képes szépirodalmi lapban jelentek meg, 1902-ben a Korhadt fakeresztek, megjelent Helsingforsban finn fordításban; 1903-ban a párisi Siecleben az Oroszlánkölykök cz. kurucz novellája Horn E. fordításában.
Kéziratban: A dezentor, népies látványosság dalokkal és tánczczal 3 felv. 8 képben (Először a budapesti népszínházban 1886. nov. 13.); A rezervisták, énekes bohózat 4 felv. Duru és Chivot után magyarosította. (Először a népszínházban 1888. ápr. 17.); Sára és Bernát, paródia 1 felv. Szécsi Ferenczczel együtt (először a népszínházban 1888. deczember 13.); Napoleon öcsém, bohózat (Guthi Somával együtt; először a vígszínházban 1900. jan. 23.); Elnémult harangok. Színmű 4 felv. R. regénye után írták R. és Malonyay Dezső. (Először a nemzeti színházban 1905. jan. 20.).
Álnevei: Vasálarcz (a Pesti Hirlapban), Nemo; a Sipulusz álnevet a Budapesti Hirlapnál használta először; ritkábban használt álneve a Puszpáng, szintén a Bud. Hirlap tárczarovatában.
M. Könyvészet 1886., 1891., 1893., 1894., 1896-1904.
Kiszlingstein Könyvészete.
Dunántúli Képes Naptár 1892. arczk.
Ország-Világ 1893. 32. sz. arczk. 1894. 17. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1893. 252. sz., 1895. 182. sz.
M. Irók és Művészek. Bpest, 1894. arczk.
Takáts Sándor, A budapesti piarista kollegium története. Bpest, 1895. 421. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 392. l. (Négyesy L.). XVIII. 490. II. Pótlék 1904. 507. l.
Márczius 15. Hajdú-Nánáson. Bpest. (Beszéde).
Nemzet 1897. 35. sz.
Új Idők 1897. 7. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1897. 23. sz. arczk., 1901. 48. sz. arczk.
Függetlenségi Album. Bpest, 1897. 25. l. arczk.
Szatmár és Vidéke 1899. 40. sz.
Rákosi Viktor. (A mi jelöltünk.) Írta egy öreg 48-as. Bpest, 1901.
Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1905. 365. l.