orvos-sebész dr., rendőrorvos, szül. 1841-ben Acsádon (Vasm.), hol atyja Kremszner János (ki családi nevét, gyermekeivel együtt 1867-ben változtatta Rákosira) a Szegedyek gazdatisztje volt. R. az orvosi tudományokat a bécsi egyetemen hallgatta s 1864-ben ott nyert orvosdoktori oklevelet. Községi orvos volt Gyergyó-Szent-Miklóson (közben segédorvos a liptómezei tébolydában); később a váczi állami fegyintézet orvosa; jelenleg gyakorló-orvos és rendőrorvos Budapesten és a budapesti kir. orvos-egyesület tagja.
Czikkeket írt a Jogtudományi Közlönybe (A börtönügyi szakosztályban tartott felolvasás), a Gyógyászatba (1871. A járványos toroklob Gyergyó-Ditrón), A pestisről), a Toldy István szerk. Nemzeti Hirlapba; a Reformba (1872. Elmebeteg-statisztika), a Budapesti Hírlapba (orvosi tárczák).
Munkái:
1. A bűnügyi lélektan alapvonalai. A német birodalom büntető törvénykönyv alapjára fektetve orvosok és jogászok számára. Bpest, 1876.
2. A betegápolás otthon és a kórházban. Kézikönyv családok és betegápolónők számára. Írta Billroth Tivadar, magyarra ford. ... U. ott, 1882.
3. A természettani gyógyrendszerek tankönyve orvosok és orvostanulók számára. Irta Rossbach M. J., ford. .. U. ott, 1883. 85 fametszettel.
4. A fegyintézeti élelmezés próbája súlymérések alapján. Feolvastatott a magyar jogászegylet börtönügyi bizottságának 1890. ápr. 16. ülésén. U. ott, 1891 (Magyar Jogászegyleti Értekezések VI. 5.).
Oláh Gyula, Az egészségügyi személyzet Magyarországban. Bpest, 1876. 104. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Századunk névváltoztatásai. Bpest, 1895. 186. l.
Pesti Alfréd, Magyarország orvosainak Évkönyve. Bpest, 1899. 161. l.