bölcseleti és theologiai doktor, volt jezsuita, később győri tanár, szül. 1741. jún. 4. Kőszegen (Vasm.), hol atyja (ki Reinischnak írta nevét) tanácsos volt; atyja gondjai alatt nevelkedett 16. évéig és az alsó iskoláinak bevégzése után 1757. okt. 18. a jezsuita rendbe lépett; a két próbaévet Bécsben töltötte; innét Leobenbe küldetett, hol egy évig az ó-görög nyelvet szorgalmasan tanulta s az ó-classikusok szótagmértékén kezdett magyarul írni. 1761-ben hazájába visszatérve, egy évig Esztergomban tanította az I. és II. oszt. tanulóit. 1763-ig Kassán a bölcseletet, természettudományokat és mathematikát tanulta. Innét Pozsonyba küldetett magyar tanárnak, azután Győrbe, hol a IV. gymnasiumi osztálynak, a második és harmadik évben pedig a költészetnek és ékesszólásnak volt a tanára. 1768-tól fogva a nagyszombati egyetemen a theologiai IV. évég végezte s 1771-ben pappá szenteltetett, 1772-ben pedig bölcseleti baccalaureus lett. 1771-72-ben gymnasiumi tanár volt Sz.-Fejérvárt. A jezsuita-rend feloszlatása (1773) után állandó lakásául Győrt választotta, hol egy évig az Isten igéjét hirdette, azután tíz évig a főiskolában tanított. Súlyos betegsége miatt elerőtlenedvén, csak az akadémiai templom maradt gondviselése alatt. Midőn 1802-ben a Benedek-rend visszahelyeztetett, az akadémiai templom gondviselésétől is elesett és 300 bakó czédula forintnyi fizetéséből élt a legnagyobb inség és nélkülözésben. E súlyos inségből a csorna-prémontrei rend prépostja mentette meg, midőn a rend 1806-07. évi növendékeinek a tanári pályára való előkészítésére 400 frt. b. cz. jutalommal hivta Türjére. Az 1808. iskolai év beálltávala szerzetbeli új tanárokkal Keszthelyre költözött; itt a rendházban volt szállása és ellátása, a gymnasiumbeli ifjuságnak pedig hitoktatója volt. 1809. husvét után Zala-Apátiba tette át lakását; de itt sem volt nyugalmas helyzete, mert az ott tanyázott császári kir. hadsereg zavarta és az óhajtott csendet nem szerezhette meg; azért 1809-ben a Festetich György gróf meghívását szívesen fogadta ki őt az általa alapított Georgiconban a bölcseleti tanulmányok felügyeletével, scholarcha cz. bízta meg, hol 1812. szept. 23. meghalt. (Halála évét és napját sokan tévesen 1811. aug. 10-re teszik).
Czikkei és kötelményei az Orpheusban (I. 1790. Kazinczy utazása, Kassa; Fordítás Virgiliusnak Aeneiséből, két példa a Voltaire Henriássának hat lábú fordításából); a Szépliteraturai Ajándékban (1821. A fösvény sírkövénél, költ.).
Munkái:
1. Applausus poeticus festis honoribus cels. ac. rev. principis Francisci Barkotzi oblatus Strigonii. Budae, 1761.
2. Odae honor. Mariae Theresiae ... a colleg. acad. Soc. Jesu. Tyrnaviae, 1769. (Szerdahelyi Gy. és Schönwisner Istvánnal együtt).
3. Oratio de illibato Mariae V. conceptu. U. ott, 1769.
4. Panegyricus S. Ignatio dictus. U. ott, 1770.
5. Óda, midőn Vázsonkői grof Zichy Ferencz ur győri püspök ... papságának ötvenedik évét érte. Győr, 1774.
6. Pásztori dal Archilochus' rendi szerint, mellyet Felső-Szopori Szily János úrnak, ... midőn püspöki méltóságába emeltetett, mély alázatossággal bé-ajánlott. U. ott, 1775.
7. A magyar Helikonra vezérlő kalauz. Az az: a magyar vers szerzésnek példái és regulái. Pozsony, 1781. (Az Előljáró beszéd kelt Szatmárt 1773-ban).
8. A magyar Helikonra vezérlő kalauzhoz tartozó meg-szerzés. (U. ott, 1781. Az előbbeni munkához csatolva, néhány fordítással a görög és római költőkből. Irományai miatt Rát Mátyás által megtámadtatván, ellene keserűen nyilatkozott).
9. Pozsonyi nevendék papságnak fájdalmas érzése, midőn egy híres tanítójától, főt. és tudós Vizer Ádám úrtól, a pécsi megyének érdemes kanonokjától elbucsúzott. Írta K. R. J. U. ott, 1788. (Költemény. Névtelenül).
10. Magyar Virgilius. Első darab. Máro Virgilius Publiusnak eklogái. Az az: válogatott pásztori versei. Ford. U. ott, 1789. (Ezt követi: A magyar Virgiliushoz tartozó sisakos paizsos kardos mentőírás. Ebben Baróthi Szabó Dávid támadásaira felel és a fordítás művészetéről értekezik).
11. Toldalék, mellyben a magyar Virgiliusnak szerzője a kassai Magyar Múezumról jelesbben pedig az abban foglaltatott fordítás mesterségének reguláiról való ítéletét kinyilatkoztatja. U. ott, 1789. (A Magyar Virgilius Első darabjának melléklete. Bacsányi János az 1789. Magyar Múzeum III. negyedében Szabót védelmezvén, Rajnist érzékenyen megvagdalás állításainak élét vette).
12. Lantos vers. Mellyet egy hazáját szerető hív poéta szerzett, midőn a felséges második József császár a dicső magyar nemzetnek a királyi szent koronát és a régi szabadságot vissza adta. Bécs, 1790.
13. Anacreon rendi szerént búcsú-vétel. Musikára alkalmaztatta Schreier János. Kolozsvár, 1791.
14. Perfecta quadratura circuli, quam e verorum numerorum proprietatibus eruit. ac demonstravit. Jaurini 1793.
15. Widerlegung der österreichischen Anmerkungen über meine Quadratur des Cirkels. U. ott, 1793.
16. Ode imminente anno 1795. excell. ac rev. dno Josepho Fengler episcopo Jaurinensi ... oblata. U. ott.
17. Xenium adropinquante novo anno excell. ac rev. dno Josepho Fengler episcopo Jaurinensi ... oblatum ab Josepho Streibig typographo. U. ott, 1795.
18. Ode i. r. ill. ac rev. dno Chrysostomo Novák ord. S. Benedicti, archi-coenobii S. Martini de Sacro Monte Pannoniae ... archi abbati, diem nominis agenti ano 1804. Sexto cal. Febr. oblata ab Josepho Streibig. U. ott.
19. Örvendező vers a melly Keszthelyen énekeltetett midőn a mélt. Tolnai gróf Festetics László a hazánkat védelmező nemes seregnek egy osztályában ezredes fő hadnagy helytartója, a fő hatalmú Hechingi Hohenzollern uralkodó herczegnek vérébül eredett Jozefinával, az ő hitves társával Keszthely városába érkezett. Veszprém, 1811.
20. A magyar pap magyar köntösben. Hely és év n.
21. Dicsértessék a Jézus Krisztus. Hely és év n.
22. Beste lél-e Karaffi! Hely és év nélkül. (Névtelenül; a XVIII. századból, egy ívnyi röpirat).
23. Magyar Virgilius. Második darab. Máró Virgilius Publiusnak Georgikonja. Az-az gazdaságra tanító versei. Fordította ... Az ő halála után kiadta Póka-Teleki Kondé József Benedek. Pest, 1814. (A szerzőnek bő jegyzéseivel és a kiadónak «Az olvasóhoz» cz. bevezetésével).
Levele Kazinczyhoz: Győr, 1791. január 29-én Bacsányihoz írt levelével együtt. (Kazinczy Ferencz levelezése II.); latin levele Paintnerhez: Keszthely, 1812. jún. 9. és egy latin költemény magyar fordítása: A feloszlatott jezsuita rendről. (Irodalomtörténeti Közlemények IX. 469. l.).
Kéziratban maradt unokaöcscsénél Rajnis Alajos jánosházi káplánnál: Ratio docendi et discendi; Apuleus tükre. (Ebben van R. önéletrajza is. Bacsányi János ellen készült fulánkos irat, de R. ki nem adta, mert B. ezalatt a Napoleon proclamatiója magyar fordításának gyanúja miatt Linczbe számüzetvén, a szerencsétlen magyar költőt kimélni akarta. (Ism. Fejér György a Tudom. Gyüjtem. 1820. VIII. 3-51. l.) és Bőjti beszédei.
M. Hirmondó 1781. 68. sz., 1782. 98., 100., 101. sz., 1792. I. 614. l., 1795. VII. 167-168.
Magyar Múzeum I. 1788. 273. l.
Révay, Planum. Viennae, 1790. 80. l.
Orpheus 1790. I. 367. l.
M. Musa I. 1790. 273-352. (Rajnis Józsefek, a Virgilius fordítójának viszontag egészséges hosszú életet kiván Batsányi János).
Ephemerides Budenses 1791. 1. sz.
M. Kurir 1792. 1449. l., 1812. II. Honnyi levelek 25. l.
Katona, Historia Critica, XLI. 626. l.
Annalen der Literatur. Wien, 1810. III. 325. l., 1812. IV. 271. l.
Hazai és Külf. Tudósítások 1812. II. 29. sz.
Fejér, Historia Academiae 86., 220. l.
Tudományos Gyüjtemény 1823. IX. 3. l.
Hebe 1823. Melléklet. (Névaláirása).
Oesterr. National Encyclopaedie. Wien, 1836. IV. 344. l.
Kis János Emlékezései II. 98., 99. l.
Stoeger, Scriptores 292. l.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 377. l.
Toldy Ferencz, A magyar költészet kézikönyve I. 532. l. A magyar költészet története, A magyar nemzeti irodalom története. Pest, 1864-65. 128. l. és Összegyüjtött munkái III. 220. l.
Kertbeny, Ungarns Männer der Zeit. Prag, 1862. 249. l.
Figyelő II., IV-VIII., XII., XIV., XV-XVIII.
Szinnyei Könyvészete.
Pauler Tivadar, A bpesti egyetem története. Bpest, 1880. 394. l.
Kőszeg és Vidéke 1881. 24., 1884. 4. sz. (Récsey Viktor), 1896. 3. sz.
Egyetemes Philologiai Közlöny 1886, (Váczy János).
Hénap Tamás, Kőszegi Rájnis Tamás. Veszprém, 1887.
Ballagi Géza, Politikai irodalom. Bpest, 1888. 260. l.
Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei irók. Bpest, 1888. 173. l.
Petrik Bibliogr.
Takáts Sándor, Péteri Takáts József. Bpest, 1890. 100., 111. l.
De Backer-Sommervogel, Bibliothèque-Bibliogr. VI. 1408. h.
Irodalomtörténeti Közlemények V-VI., VIII., IX., XII., XIV.
Váczy János, Kazinczy Ferencz levelezése II-IX., XIV.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 367. l.
Szinnyei Ferencz, Bacsányi János. Bpest, 1898. 59. l. és M. Történeti Életrajzok. Bpest, 1904. 64-72. l.
Beöthy Zsolt, A magyar irodalom története. 2. kiadás. Bpest, 1899. 1. 544., 576., 582. l. (Széchy, Négyesy.)
Nyitra főgymnasium Értesítője 1902. (Szűcs István).