belügyminiszter, született 1823. febr. 28. Pesten; Bécsben tanult a Theresianumban; itt tanulmányait befejezve, 1844-ben az udvari kanczelláriánál gyakornok, majd tiszteletbeli fogalmazó lett. 1848-ban fogalmazó a m. kir. földmívelési és kereskedelmi miniszteriumban; a szabadságharczban mint Ivánka Imre, később mint Guyon hadsegéde vett részt; ezután nyugalomba vonulva élt birtokán Barsmegyében. 1861-ben Hont vármegye alispánjának választotta meg. 1865-ben az ipolysági (Barsm.) kerület küldte képviselőül az országgyűlésre. 1867-ben a miniszterium őt küldte kir. biztosul Hevesmegyébe. 1868-ban Bars vármegye főispánja, 1869. okt. 21. m. kir. belügyminiszter lett; egy év mulva idegbaja miatt lemondott, de mint a Deákpárt hű tagja ezután is tevékeny részt vett a közügyekben. Az 1872. választások alatt a párt végrehajtó bizottságának egyik legmunkásabb tagja volt. A választások után eltávozott a fővárosból s egy férfi rokona társaságában élt Lontón (Hontm.), hol 1879. szept. 9. önkezűleg vetett véget életének.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Vasárnapi Ujság 1869. 44. sz. arczk., 1879. 37. sz. arczk., 1905. 33. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1869. 44. sz.
Pesti Hirlap 1879. 251., 255. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 367. l. és gyászjelentés.